Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
KULTUSZ ÉS ELLENKULTUSZ - RÓZSAFALVI ZSUZSANNA: „Ötvenéves aranylakodalom a múzsával"
tett látogatására, az első ünnepi felkérésre és az író válaszára: „Novemberben felfedezték az írók, hog)' akkor lesz bátyám 50 éves írói jubileuma és kijöttek hozzá jelenteni, hogy nagy ünnepségeket szándékoznak rendezni a tiszteletére. Ettől nagyon megrémült. - Ismét egy jubileum és ünnepség, még el sem feledtem a komáromi szomorú napokat és egy újabb gyászt akartok hozni rám. Világért sem engedte. - Kilenc éves voltam, - szólt, - mikor első dolgozarom nyomtatásban megjelent, az gyermekmunka volt és az nem számít, de ha már számba veszik irodalmi munkásságomat, akkor számítsák 1842-től, a Zsidó fiú verses drámámról, amelyet Kecskeméten írtam és amelyet Petőfi másolt le és ugyancsak Petőfi hozta fel gyalog Kecskemétről a Magyar Tudományos Társasághoz, amit Bajza és Vörösmarty első helyre ajánlott, de hogy hová lett a Zsidó fiú, sohasem tudtam meg. Ugyancsak akkor írtam a Hétköznapokat, így kérem az igen tisztelt írótársaimat, tegyék el ezt a nagy megtiszteltetést tíz évre, ha élünk, tíz év múlva majd elővesszük." 10 A pontosan tízévnyi halasztásnak az irodalmi okok mellett személyes háttere is volt. 1883. november 30-ára tűzte ki a Nemzeti Színház Jókai feleségének, Laborfalvi Rózának ötvenéves színészi pályáját meg- ünneplő köszöntését. A budapesti ünnep, melyre Podmaniczky Frigyes kérte fel egy meleghangú levélben a színésznőt, az ország számos nagyvárosában folytatásra talált. Ugyanebben az évben került volna sor Vály Ferencnek - Jókai egykori tanárának, későbbi sógorának - tanári pályája fél évszázados köszöntésére is. Jókai egyrészt terhesnek érezhette az ugyanazon évre összesűrűsödött protokolláris rendezvényeket, másrészt a köszöntések körüli halálesetek babonás félelemmel töltötték el. 11 Tíz év elteltével újra napirendre került e jubileum ügye: az eredetileg 1893 őszére tervezett ünnep lebonyolítására az elhúzódó hosszas készülődés miatt és Jókai kérésére végül 1894. január 6-án került sor. A Petőfi-Társaság nevében 12 Komócsy József, aki saját írói működésének 25. évfordulóját 1890-ben „őszinte ovátiók közepette ünnepelte", 1893. márciusában hirdetést és felhívást tett közzé a napi- és hetilapokban a következő szöveggel: „Ebben az évben lesz ötven éve, hogy hazánk koszorús nag}- költője: Jókai Mór első irodalmi munkájával a közönség előtt megjelent. A rendkívüli szellem e csodálatos pályafutása, mely fényével nemcsak hazánkat, hanem az összes művelt világot betöltötte: arra ösztönöz minket, hogy aki annyi kincset adott nekünk egy fél évszázadon át, azt mi tiszteletünk és szeretetünk kincseivel vegyük körül. Rendezzünk nemzeti 13 ünnepet a legnagyobb író tiszteletére." Jókai és Laborfalvi Róza. Hedegüs Sándorné Jókay Jolán emlékiratai. Singer és Wolfner, Budapest, 1927.325. old. Uo. 320-330. old. A Petőfi Társaság korabeli elnöke maga az ünnepelt, Jókai Mór volt, így az alelnök, Komócsy József jegyezte a Társaság nevében a jubileum megünneplésére felhívó sajtóközleményt. 13 A Jókai-jubileum és a nemzeti díszkiadás története. Révai Testvérek, Budapest, 1898. 3. old. A továbbiakban: A Jókai-jubileum története. A szöveg különböző variánsait ld. még: Vasárnapi Újság, 1893. március 19.197. old.
