Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

HERMAN VUIJSJE - JOS VAN DER LANS: Így lakunk mi Új Amszterdamban

Amszterdamban a lakhatás az eljövendő időszakban egyfyta anything goes, bármi lehetséges kérdés lehet. Az előrehaladó individualizálódásnak talán az lesz következő állomása, hogy az embereket alkalmasnak tekintik arra, maguk döntsék el, mely korlátozásokat és mely rizikókat fogadják el anélkül, hogy ezt a hatóság előírná nekik. Mindebből természetesen nem következik, hogy a lakásproblémák azonnal megoldódnak, ha az önkormányzat a háttérbe húzódik. Mind a lakásépítés, mind a szociális lakásgazdálkodás területén aktív és tudatos hatósági szerepvállalásra van szükség. A lakásszövetkezetek önállósulása után is a hatóságnak kell megszabnia a kereteket és eldöntenie, mi az, ami elfogadható, és mi az, ami nem. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni egy olyan korszakban, amikor a felek új viszonyokkal szembesülnek és új szerepeket keresnek maguknak. Az elmúlt huszonöt évben a bérlakásépítés területén leépítették a hagyományos hatósági feladatokat. Melyek is pontosan az új feladatok? lis nem adtak-e le olyan feladatokat is, amelyeket a hatóság jobban meg tudna oldani? Ezek azok az aktuális kérdések, melyek a közérdekű és a kereskedelmi, a magán- és az önkormányzati felelősség, az önrendelkezés és a hatósági szabályozás közötti feszültségmezőben keletkeztek. Az amszterdami lakásügy legnagyobb problémái, így az igényekhez képest kullogó tempóban haladó lakásépítés és a megfizethető bérlakásokra való várakozási idő, csak akkor oldhatók meg, ha ebben a feszültségmezőben egyértelmű és világos helyzet teremtődik.