Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

HERMAN VUIJSJE - JOS VAN DER LANS: Így lakunk mi Új Amszterdamban

Új lakáshiány Hogy ez sikerül-e, attól is függ, hogy a városvezetés a lakásépítési és lakás­gazdálkodási politikájában hogyan tartja kezében a gyeplőt. Ahol a magán­tulajdonban lévő lakás és a közvetlen lakókörnyezet gondozása érintkezik egymással, a város jobban teszi, ha lazára engedi a gyeplőt. Bízza ezt a mun­kát a polgárok alkotta csoportokra, a tulajdonosok egyesületeire és egyéb hasonló szervezetekre, és ha kell, nyújtson nekik hozzá segítséget! Alás területeken viszont a városnak aktívabb szerepet kell vállalnia! Az első és legfontosabb, hogy építsen új lakásokat, mett ez a tevékenység az el­múlt két évben mélypontra süllyedt. A probléma sürgős megoldást kíván. Amennyiben Amszterdam nem épít, csökken a lakossága, mert a lakosok a régión túli területekre költöznek. Ez pedig a város szempontjából azt jelen­ti, hogy csökken a jólét és kevesebb lesz a szolgáltatás. Ráadásul a lakáshiány elsősorban a középrétegeket, a civil társadalom „gerincét" sújtja. Itt is nagy a tét, mert eg)' munkanélküliekkel, idősekkel és gondozókkal teli város nem igazán életképes. Amszterdamba rendőrök, tanárok, ellátásban dolgozók kellenek-de honnan lesznek ehhez lakások? A lakásépítés területén bekövetkezett stagnálás részben a lakásszövet­kezetek önállósodásának következménye, mert ezek egyre inkább kereske­delmi ingatlanvállalkozásokká alakultak át és ebből következően kockázat­kerülő magatartást tanúsítanak. Alig a múltban a szociális lakásépítés, hála az állami támogatásnak, nagyrészt függetleníteni tudta magát a piaci moz­gásoktól, mára azok függvényévé vált. Biztosra menni, mára ez lett a jelszó. Ilyen értelemben - és erre Ijburg a példa 0 - a lakásszövetkezetek alkotta konglomerátumok nem sokban különböznek a hagyományos ingatlanfej­lesztőktől. A helyi önkormányzat nem teheti meg, hogy csak áll és néz. Ha a piac nem képes arra, hogy a város megkívánta tempóban építsen lakásokat, az önkormányzatnak aktívan be kell avatkoznia. A folyamatot ilyen esetben külön pénzekkel, gördülékenyebb döntéshozatallal és feszesebb eljárás­renddel fel kell gyorsítani. Schaefer híres mondása, miszerint „Dumából nem épül ház" ma is érvényes. Amikor az ember látja, ki mindenki vesz részt az Ijburg körüli, végtelenre nyúló tárgyalásokon, nem lepődik meg, hogy ilyen lassan halad minden. Folyik a sárdagasztás minden szinten. Alég ennél is fontosabb, hogy váljon ismét egyértelművé és világossá az önkormányzat és a lakásszövetkezetek közötti viszony. A szociális felada­5 Ijburg egy épülőben lévő, új városrész Amszterdam keleti részén, melyben, ha elkészül, 45 ezren élnek majd (a fordító megjegyzése).

Next

/
Oldalképek
Tartalom