Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
PAUL SCHEFFER: Vissza a kertvárosba
kell számítani, hogy a globalizáció kikezdi a tőke ós a munka között kötött kompromisszumot: a magas szintű szociális védelem lassan, de biztosan gyengülni fog, de azért nem süllyed brit vagy amerikai szintre. III. Szegregáció és integráció Sok városban a térbeli szegregáció és a társadalmi kettészakadás összefügg egymással. A társadalmi változások a térben is megjelennek. Amszterdamban egyre inkább egy körgyűrűn belüli és egy azon kívüli részből álló város képe rajzolódik ki. Az A10-es út nemcsak fizikai akadályt képez a háború előtti és utáni város között, de egyre inkább társadalmi és kulturális választóvonalat is, amelynek egyik lényeges eleme az etnikai hovatartozás. Már csak ezért is fontos minden olyan kísérlet, mint ami a Bos en Lommerpleinen zajlik. Itt az A10-es autópálya mindkét oldalán folyik az építkezés. Jelképes jelentősége is van annak, hogy térbeli értelemben ismét összekapcsolják a várost: meg kell teremteni azokat a hidakat, amelyek összekötik a körgyűrűn belül és kívül fekvő várost. Hadd szóljak most néhány szót a szegregációról! Milyen méreteket öltött és mik a következményei? Ma már senki sem vitatja, hogy Amszterdamban erősödik a szegregáció, többek közt az itt vizsgált lakóterületeken is. A demográfiai adatok magukért beszélnek. A Kohstamm intézet jelentése megerősíti, hog)' az amszterdami iskolákban komoly szintű szegregálódás zajlik. íme néhány számadat: A 201 alapfokú iskolából 127-ben a tanulók több mint fele alacsony képzettségű bevándorlók gyermeke. Az általunk górcső alá vett városrészekben szinte teljesen elkülönültek egymástól a fehér és a fekete iskolák 7 , már csak azért is, mert sok őshonos lakos máshol járatja iskolába gyetmekét. A fekete és fehér iskolák teljesítményéről megoszlanak a vélemények, de a Kohnstamm jelentésben az az igazán elkeserítő, hogy az egyoldalú összetételű, szinte csak bevándorló gyerekek látogatta iskolák kognitív következményeit (azaz a társadalmi és kulturális szegregációt) firtató kérdésre szinte csak és kizárólag egy „mintha jobb lenne a vártnál" típusú választ kapunk. Erről nem szívesen beszélnek, mert az „iskolaigazgatókattói tartanak, hogy a bőrszín, a származás és a gyenge teljesítmény összekapcsolása negatív lélektani hatást vált ki". 7 Azokat nevezik fekete iskoláknak, amelyekben az ötven százalékot meghaladja a bevándorlók gyerekeinek aránya (a fordító megjegyzése).
