Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

MICHIEL WAGENAAR: A polgári öntudattól a tömegtársadalom felé

A polgári öntudattól a tömegtársadalom felé MICHIEL WAGENAAR A tizenkilencedik század második felében az európai fővárosok szá­mára Párizs lett a mérvadó minta. Számos nagyváros követte példá­ját. Az amszterdamiak, akiket ugyancsak lenyűgözött a francia főváros nyújtotta monumentális városkép, főként politikai, jogi és anyagi okokból az ott látottakat nem igazán tudták hasznosítani. 1870 és 1914 között a pol­gári öntudat ösztönözte kezdeményezések igyekeztek pótolni mindazt, amit meghiúsított a laissez-faire politika és a városképbe történő hatósági beavatkozás következetes mellőzése. Ezek a kezdeményezések teremtet­ték meg azokat a létesítményeket, amelyeknek köszönhetően Amszterdam azóta is kulturális és szellemi központnak számít. 1918-ban Amszterdam és Hollandia a kollektivista társadalomfelfogás mellett kötelezte el magát. A „jóléti fővárosban" egyre nagyobb figyelmet kapott és idővel meghatározó szerepet játszott az egészségügyi ellátás, az oktatás és a városi lakásproblé­mák megoldására irányuló politika. Az így kialakult egyenlőségelvű légkör­be nem illett bele a monumentális városkép. A megkopott dicsőség A tizenkilencedik században Amszterdam egykori hatalma és presztízse a töredékére zsugorodott. Megrendült az a gazdasági pozíció, amelynek ré­vén egykor a város határozta meg az Egyesült Tartományok alkotta Köztár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom