Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
BÉRCZES TIBOR: Szobrok - Történetek - Történelem
„Az áldozat, mely nem volt hiábavaló" A hatvanas évek.közepéig Hollandiában - főként mert a politikai elit így akarta - az volt a közvélekedés, hogy a hollandok a háború alatt korrektül viselkedtek. Éppen ezért a háborús emlékműveken minden további nélkül érvényesült az a felülről sugallt „ajánlás", hogy ne annyira a szenvedés, mint inkább annak érrelme domborodjék ki, tehát „az áldozat, mely nem volt hiábavaló". Ezt a felfogást tükrözik az ötvenes és hatvanas évekből származó amsztetdami háborús emlékművek is. E megközelítés legkülönösebb illusztrációja az ún. „Zsidó Hála" emlékműve. A negyvenes évek végén a zsidó közösséget tapintatosan figyelmeztették felülről, hogy ideje volna felállítani a Februári Sztrájknak, illetve a zsidókkal való holland szolidaritásnak emléket állító alkotást. A kérésre, úgy tűnik, nem lehetett nemet mondani, és 1950-ben megszületett a mű, melyen a következő felirat díszeleg: „Az Önök szeretetének védelmében"! Ha tudjuk, hogy százalékarányosán egyetlen más nyugat-európai országban sem hurcoltak és pusztítottak el annyi zsidó polgárt, mint Hollandiában, ez a mondat kicsit meghökkentően hangzik. Aki nem tudja, hogy a Zsidó Hála emlékműve az egykori zsidó negyedben áll, magától nem jön rá, mert a zsidó múltból még mutatóba is alig maradt. Mostantól minden másképp volt A hatvanas évek közepén egyfajta forradalom zajlott le Hollandiában. A háború után felnőtt nemzedék megtagadta az engedelmességet, elutasította az elitek diktálta „közmegegyezést", és szembefordult azzal a tekintélyelvű világgal, mely a háború után - minden „áttörési" kísérlet ellenére - ott folytatódott, ahol 1940-ben abbamaradt. Aktuális történések (pl. életfogytiglanra ítélt háborús bűnösök szabadon bocsátása, az Eichmann-per) és néhány akkoriban megjelent történeti munka hatására a közvéleményt ismét foglalkoztatni kezdték a háborús múlttal kapcsolatos kérdések 6 Az akkoriban indult kutatások és viták nyomán egyre árnyaltabb és egyre kevésbé idealizált lett a múltról alkotott kép. Kiderült, hogy a zsidók melletti kiállás és az ellenállás jóval később - amikot a deportálások már gyakorlatilag véget ettek - kezdődött, hogy korántsem volt olyan tömeges, mint g E tekintetben óriási hatása volt Jacques Presser szinte bestsellerként olvasott Pusztulás című könyvének, mely alapjaiban kérdőjelezte meg az Anna Frankra és a februári sztrájkra felépített szolidaritási mítoszt.
