Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
BÉRCZES TIBOR: Szobrok - Történetek - Történelem
tározatot hozta, hogy Van Heutz nem kerül vissza az emlékműre, és azt „India Hollandia Emlékműre" keresztelik át. 4 E történetet hallva egy magyar egy pillanattá otthon érezheti magát Amszterdamban. Ha van háború, vannak emlékművek is A második világháború idején a megszálló németek nem állítottak fel új szobrokat, eltávolítottak viszont néhány régit. (A zsidó származású Sarphati szobrát csak azért nem vitették el, mett előrelátó amszterdamiak azt még időben elrejtették.) A megtendelés nélkül maradt amszterdami szobrászok azonban nem tétlenkedtek. Feltűnően sok szobrász játszott aktív szerepet az ellenállásban. A háború nagyon mély nyomot hagyott a hollandokban. Egyrészt azért, mert néhány kisebb közjátékot leszámítva évszázadokon át kívülállóként szemlélték a többi európai hadakozásait, másrészt azért, mert a nyugati országok többségéhez képest feltűnően nagyok voltak az emberveszteségek (kb. 230 ezren pusztultak el). Nem volt a lakosságnak olyan rétege, amely valamilyen formában ne szenvedte volna meg a négy évig tartó megszállást (deportálás, internálás, németországi kényszermunka, az 1944-es téli éhínség). Mindezek következtében addig soha nem látott mértékben megerősödött a nemzeti összetartozás érzése, és a háború után „özönleni kezdtek az emlékművek". Ez történt Amszterdamban is, aminek következtében ma körülbelül százhúsz (!) második világháborús emlékmű található a városban. Milyen a jé) háborús emlékmű? Alég szinte véget sem ért a háború, máris elkezdődött a vita a háborús emlékművekről: kik kapjanak emlékműveket, hol legyenek a nemzeti emlékművek, absztrakt vagy inkább figuratív legyen-e az ábrázolás, a keresztény vagy a humanista jelképek domináljanak-e? Külön vita tárgyát képezte, hogy megengedhető legyen-e a meztelenség. E kérdéseket megoldandó, már 1945-ben 130 (!) tagú „Nemzeti Háborús Emlékmű Bizottságot" állítottak fel. A „szervesen együttélő és együtt munkálkodó Hollandia vezető személyiségei" által kidolgozott egységes irányelvekarra is szolgáltak (vol1 Az új név bonyolultabb, mint amilyennek látszik. A gyarmati időkben - 1949-ig - a hollandok Indonéziát „Holland-Indiának" (Nederland-lndië) nevezték. A nevet most azért fordították meg, nehogy bárki is gyarmati nosztalgiára gondoljon.
