Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

HERMAN DE LIAGRE BÖHL: A lila kísérleti terep

S. R. de Miranda (1875-1942). A tevékenységükről szóló beszámolók gyak­ran szerepeltek a lapok címoldalain. A szociáldemokrata párton belül a tele­püléspolitika irányát mindig az amszterdamiak szabták meg, és az ún. Randstadban 3 fekvő nagyvárosokban is többnyire Amszterdam volt a minta. Az SDAP ideológiai elvek mentén politizált, és települési ügyekben is ekként viselkedett. Az volt a célja, és ezt el is érte, hogy Amszterdamot az országban elsőként elvi politikai program alapján irányítsák. Az első világhá­ború után hagyománnyá tette, hogy amikor a pártok egyeztettek a városve­zetés összetételéről, megvitattak és elfogadtak egy a következő kormány­zási időszakban megvalósítandó sürgősségi programot. Az erről folytatott tárgyalásokon a szocialisták számára az SDAP 1919-es országos kongresszu­sán elfogadott Településpolitikaiprogram volt az irányadó. A program nagy részét Wibaut írta, aki a kérdéseket kifejezetten gyakor­latiasan közelítette meg. Irreális lett volna azt várni, hogy a szocialisták a programot bármely településen egyik napról a másik napra meg tudják való­sítani. Tudatában voltak annak - és számukra az Oroszországban akkor in­dult szovjet kísérlet is ezt bizonyította -, hogy a szocializmus csak országos szinten valósulhat meg. A célkitűzés teljes megvalósításáig a szocialisták arra törekedtek, hogy felszámolják a munkásosztályt sújtó nyomort és hát­rányos megkülönböztetést. De a program készítői nem érték be a szegény­ség ellen és az iskolázottsági szint emelése érdekében folytatott küzdelem­mel. Bár a szocialista társadalmat nem lehetett azon nyomban megvalósí­tani, a települések irányításában tevékenykedő SDAP képviselőknek arra kellett törekedniük, hogy e célt belátható közelségbe hozzák. A célhoz a te­lepüléseken át vezetett az út: „A szociáldemokrata településpolitika célja, hogy a településszervezet váljon alkalmassá a lakosok szükségleteit kielégítő intézmények felállításá­ra és működtetésére, és mindez lehetőleg a felhasználók legnagyobb elége­dettségére és gazdasági helyzetük figyelembevételével történjék. Amikor a szociáldemokrata településpolitika ezen az úton halad, a szocialista gondo­lat szolgálatában áll; tudatosítja, hogy szükségszerű a szocialista kormány­zás; megteremti és fejleszti azokat a szerveket, amelyek elengedhetetle­nek az általános szükségletek közösségi kielégítéséhez." A szocialista településpolitikának az volt a legjellegzetesebb sajátossága, hogy a vállalatok mennél szélesebb körű és mennél szisztematikusabb bir­tokbavételére törekedett. Azt hirdette, hogy míg a kapitalizmus káoszt, 3 Hollandia nyugati része - itt található egyebek mellett Amszterdam, Utrecht, Hága, Rotterdam is - egyetlen hatalmas, többé-kevésbé összefüggő városi régiót alkot. Ez az úgynevezett Randstad (a fordító megjegyzése).

Next

/
Oldalképek
Tartalom