Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PAUL VAN GELDER: Barátok és stricik, wakaman és loverboys

- Ezek a nők maguk keresnek a szórakozóhelyen szem- ós szóbeli kontak­tust a férfiakkal, holott egy rendes nő szégyenlősen lesüti a szemét. Marokkói környezetben borzasztó szégyennek számít, ha egy nőt „kut­yának" (qhab) neveznek, ahogy egy férfinak is szégyen, ha „buzinak" titulál­ják (Van Gelder és Lamur, 1993). Viszont nemcsak Hollandiában vannak marokkói prostituáltak. „Marokkóban is vannak nők, akik prostitúcióval ke­resik a kenyerüket," tudtuk meg olyanoktól, akik jól ismerik Marokkót (Bakker és Born, 1994; Van Gelder, 2002). Egyikük a kilencvenes évek ele­jén striciként tartotta fenn magát. Emlékezete szerint akkoriban a marok­kói fiatalemberek még nem merték nyíltan vállalni, hogy futtatnak egy lányt: „Manapság a marokkói stricik simán odaállnak a kirakat elé, hogy szükség esetén megvédjék a lányt. Korábban ezt még szégyellték volna." Marokkói környezetben a szégyen, aheshma meghatározó illemkód a férfi­ak és nők, illetve az idősek és fiatalok közötti érintkezésben. Mind családi körben, mind a nyilvános életben. A hcshma „előír, megszab és tilt" (Naamane-Gessous, 1990). Ugyanakkot ez az illemkód vidékenként és társa­dalmi osztályonként más és más, és az időben is változik. Hogy elkerüljék az esetleges problémákat a lány családjával, a stricik általában elmennek abból a városból, ahol laknak vagy ahonnan származnak. Ha a stricik saját lakóhe­lyükön dolgoztatják a lányokat, akkor azok többnyire máshonnan származ­nak. A kirakatban a marokkói lányok néha egész másképp néznek ki, például szőkére van festve a hajuk és testékszeteket viselnek. Első pillantásra nem is látszik, hogy marokkóiak. Úgy tűnik, amennyire ez egyáltalán kideríthető, hogy a marokkói stricik­nek dolgozó fiatal nők többnyire marokkói háttérből származnak. Rajtuk kí­vül főként fiatal holland nőkkel találkozni ebben a körben. A kilencvenes évek vége óta lengyel és orosz nők is előfordulnak. A maradék egyedülálló fiatalkorú menedékkérőkből, például kínai, vietnami és boszniai lányokból áll. A lányok, illetve fiatal nők életkora 12 és 36 év között mozog. Egyszer hallottam egy marokkóiról, aki egy negyvenes éveinek elején tartó holland nőt futtatott. A marokkói striciknek dolgozó nők között vannak olyanok, akik kényszer hatására lettek prostituáltak, olyanok, akik „a fiút tudatosan választva ön­ként szálltak be", és olyanok is, akik valahol az előző kettő között helyez­kednek el. Egy terepmunkát végző marokkói kutató szerint ez utóbbi cso­port többnyire olyan fiatal nőkből áll, akik a szüleik ellen lázadnak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom