Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PAUL VAN GELDER: Barátok és stricik, wakaman és loverboys

„Eleinte házaknál dolgoztam egy marokkói drogdilernek. Aztán lett ennek a fickónak egy nője, egy holland barátnője. Egy darabig a kirakatban dolgozott neki. A fickó egy kicsit a stricije volt. Egyszer elmentünk Amszterdamba. Akkor keresett a fickó egy helyet a csaj­nak a vörös lámpás negyedben. De ha a csajod ott dolgozik, kicsit oda is kell rá figyelni. Na, így jöttem én a képbe. Én lettem a felvigyázó. Aztán idővel már össze is bújtunk. A csaj kábítózott. Aztán meg már én is. Na, aztán ... ő dolgozott. Tán hétszáz eurót is kerestem, hát mentem is egyből szetért. Mind a kettőnknek." A kokainfogyasztástól még nem kerül a lány azonnal függő helyzetbe a stricivel szemben. Ha benn van a prostitúciós körforgásban, a kokainfo­gyasztás miatt a strici nehezebben is tudja ellenőrizni. Az amszterdami vö­rös lámpás negyedben beszélgettünk egy marokkói bennfentessel, aki azt mondta, hogy a kokaint használó lányoknak a stricik csak kis adagokat ad­nak, hogy tovább bírják a munkát. Néha előfordul, hogy a lány megpróbálja az utcai dílertől beszerezni a hiányzó mennyiséget. Ilyenkor a díler úgy csi­nál, mintha kuncsaft lenne. Ha a strici erre rájön, van nemulass. Elkezdi például ellenőrizni, hogy a lánynak hány kuncsaftja volt. Mindig vannak azonban olyan kuncsaftok, akik a fizetős szexet kokainfogyasztással kombi­nálják, így aztán a lány mégis hozzájut az adagjához. Ha maguk a stricik is kokainfüggők, akkor az ilyesmi arra ösztönözheti őket, hogy alaposabban kötmére nézzenek a lánynak. Egy marokkói strici, Rasid mesélte nekünk a következő tötténetet egy kokainfüggő lányról, aki akkoriban épp egy szintén kokainfüggő afro-suriname-i stricinek dolgozott. Rasid: Ismertem egy holland lányt, amikor egy illegális drogárusító he­lyen dolgoztam. Majdnem mindennap ott volt. Az a lány most Ramonnak dolgozik. Oreg, esküszöm, hogy igaz. Még beszélgetnie sem szabad senkivel. Ha csak annyit kérdezek: „Na, hogy vagy?" Csak ennyit, hát az ember csak köszön annak, akit ismer. „Ne, ne, ne, ne be­szélgess velem! Figyel a barátom." Na, gondolom magamban, neked baszki jól átmosták az agyad! Paul van Gelder: Ahá. Ra: így beszél mostanában. Pedig mennyiszer adtam neki ingyen. Meg olyat is mond, hogy a pali jól bánik vele. Na ezt vedd le! Eldobom az agyam. PvG: Pedig még te se beszélgethetsz vele. Ra: Nem bizony. Az a Ramon azt mondja nekem: kóser vagy nálam, de hagyd azt a kurvát, hadd dolgozzon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom