Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

PETER VAN ROODEN: Vallás és szekularizáció Amszterdamban

Az ifjúsági szervezet egykori tagjainak visszaemlékezéseiből egyértelműen kiderül, milyen hosszú volt az a lista, melyet a szocializmus eme magjának nem volt szabad vagy épp kötelező volt megtennie. A lányoknak tilos volt a smink. Ahogy a túl kihívó alsónemű is. Tulajdonképp a mozi is tiltott dolognak számított. Egyértelműek voltak a viseletre vonatkozó szabályok. A dohányzás és az italfogyasztás szóba sem jöhetett. A közösen elfogyasztott étkezés előtt kötelező volt az ének (de ilyenkor nem az Internacionálét énekelték). Az üdvözlés pedig a következőképp történt: „ökölbe szorított kézzel lendítsük fel határozottan a jobb karunkat és legalább akkora erővel kiáltsuk az »éljen« szót". A szocialisták nagy közös szertartásokat rendeztek. 1929-ben az SDAP május elsejei ünnepségére 30 ezren látogattak el az Olimpiai Stadionba. Ezen a téren nagy ellenlábasaik, a kommunisták sem maradtak el mögöttük. 1947-ben, amikor a kommunista párt népszetűsége csúcspontján állt, vezetője, De Groot ugyanabban a stadionban 35 ezer ember előtt mondott beszédet, miközben az ország egész területén 120 ezren vettek részt a párt által szervezett május elsejei ünnepségeken. A katolikusok legfontosabb közös szertartása az Amsztetdami Csoda emlékére rendezett Csendes Körmenet volt . Ilyenkor mutatták meg, hogy ők is élnek és virulnak. A hatszázadik évforduló alkalmával tartott ünnepségre, 1946 júniusában, ugyancsak az. Olimpiai Stadionba 53 ezer katolikus zarándokolt el. Délben, az összes holland püspök jelenlétében liturgikus megemlékezést és nagyszabású színjátékot tartottak, amelyen 6000 amszterdami fiú és lány vett részt. Jeleneteket adtak elő a csoda hat évszázados történetéből. Az egészet egy dicséret és egy körmenet zárta, mely 400 mennyasszonyból, énekesből, ministtánsból, oltárszolgából, hívőből, apátból és püspökből állt. Végül De Jong érsek megáldotta a jelenlévőket. Alaga a márciusban tartott Csendes Körmenet a huszadik században a holland katolicizmus legfontosabb nyilvános tendezvényévé vált. A tizenkilencedik század végén támasztották fel, és 1895-ben ezren vettek rajta részt. 1920 táján ez a szám 20 ezerre, a harmincas években pedig 60 ezerre nőtt. Ekkor már 45 különvonat szállította a híveket az ország minden részéből, és a körmenetet több éjszaka, egész éjszakán át megismételték. 1957-ben érte el csúcspontját, amikor hozzávetőleg 90 ezer ember vett rajta részt. Körülbelül egyharmaduk Amszterdamból érkezett. A városban a körmenet egyértelműen apáról fiúra öröklődő családi hagyomány volt, míg a külsős résztvevők egyházközségenként jöttek. 3 Az Amszterdami Csoda 1 345-ben történt, amikor egy haldokló kihányta az utolsó kenetkor magához vett ostyát, és az a tűzbe hajítva sem enyészett el (a fordító megjegyzése).