Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: Félik-e még az Istent a Prinsengrachton?

itt van nála vidékről a barátnője, és nem alhatnának-e nálunk. Még a látszatra sem ügyelt." Bruggeman úr: „Az efféle együttéléseknek igyekszünk véget vetni. Egyszet egy fiú hónapokig lakott nálunk. Innen házasodott." A beszélgetés a kávéházra, a mozira és egyéb világi dolgokra terelődött. Ezek már a Noorderkerkben is rég nem számítanak tabunak. „Mindenki maga alakítja ki a véleményét és egy adott pillanatban maga szab határt önmagának", mondta a házaspár. Odajött hozzánk a lányuk is. „Baráti köröm kivétel nélkül olyanokból áll, akik nem járnak templomba. Nekik a templom semmit nem jelent, én viszont nagyon szeretem. Egy ilyen vasárnap csodálatos nyugalmat ad. Tudja, ők azt hiszik, hogy a templombajáró az az ostoba fajta, aki hosszú fekete ruhában csendben üldögél az irodai íróasztalánál. En viszont teljesen normálisan nézek ki és a viselkedésemben sincs semmi furcsa. Nem is tudnak hova tenni." A ptesbiter ifjú korában volt egy időszak, amiről nem szívesen beszél. Úgy kezdődött, hogy eljött hazulról, és Amszterdamba költözött. Akkor egy ideig hanyagolta a templomot. „Tudja, nagyon zárt világból jöttem." Aztán elhallgatott. „Mondjuk úgy, hogy kicsit meg akartam ismerni a világot", szólalt meg végül. „Akkoriban nem úgy volt, mint manapság." Kicsit zavarba jött. „Munka után a kollégákkal poharazgattam." Alegint elhallgatott. „Néha elmentem moziba, színházba..." A legkellemetlenebb hideg ellen szőnyegeket temettek a padlóra, mindannyian vastag kabátot viseltünk, és a műanyag kávéspoharat markolászva melengettük a kezeinket. A gyerekek a szószék körül szaladgáltak. Ekkot borzasztó dráma előszele csapott meg bennünket, a lelkész legkisebb fia egyszercsak sehol sem találta a Mikulásra kapott Matchbox autóját. Kollektív rémület támadt. De az autó gyorsan megkerült. Beszorult két, megkopott feliratú sírkő közé. Egy reggel meglátogattam a Noorderkerk lelkészét. A város déli részén egy csendes utcában lakott. A hívek a város legkülönbözőbb részeiből jönnek. Miközben másutt csökken, náluk, az ortodox keresztyéneknél ismét nő a látogatók száma, bár azt is el kell ismerje, hogy az igazán fiatalok már nem járnak templomba. „Őket egyszerűen elveszítjük. Itt már nincs egyetlen ép család sem, mindből hiányzik egy fiú vagy egy lány." Katekizációval, ifjúsági csoportokkal, kávézóval próbálták megtarrani a fiatalokat, hogy legyen új sarj a jövőre. Nagyon nehéz volt megfelelő élettársat találni. A fiúk többsége végül egyházon belülről házasodott, de továbbra sem könnyű keresztyén lányokat találni. Az ifjúsági szövetség szervezte Windroos konferenciákon elég sok hosszútávú kapcsolat szövődött. Gyülekezetének tagjai többnyire a Trouw- „túl balosnak találják" - és a Informatorisch Dagblad- „túl jobbosnak találják" - című napilapokat olvassák. Általában néznek tévét - „a többség a konzervatívabb, a kisebbség a li-