Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: A morális pánik

ben történt. Az itteni jelenségek minden nagyvárosban megfigyelhetők. A holland Randstadnak is ugyanolyan kozmopolita jellege lesz, mint amilyen a Robert Kaplan jellemezte amerikai metroplexeknek van. A tősgyökeres hollandok erre majd úgy reagálnak, hogy még a korábbinál is jobban visszahúzódnak a gated communities-nek nevezett, hasonszőrűek alkotta közösségekbe. Itt nem - mint Amerikában - kerítésekkel és biztonsági őrökkel, hanem - jóval diszkrétebben -e célt szolgáló patkokkal és csatornákkal bástyázzák majd körül magukat. Na meg persze az ármechanizmus kérlelhetetlen működésével. Alegnő az igény a kis, elkülönült, homogén közösségek iránt és az emberek kevésbé vonzódnak majd a nagy városi közösséghez. A tősgyökeres hollandok körében is nő majd a dezintegráció. „A félelem önbeteljesítő jóslatként működik", írja Alike Davis Los Angeles és más amerikai városok kapcsán ugyanerről a jelenségről. Véleménye szerint verseny van kialakulóban, amely arról szól, hogyan lehet „a teret és a mozgást leszűkíteni". A „biztonság", amire manapság egyre gyakrabban az amerikai „security" szót használják, egyre inkább személyes elkülönülési lehetőséget, azaz a kellemetlen élmények kizárását és nem személyes békét jelent. A kellemetlen élmények közé tartozik a város a maga teljességében is. Alégis lesznek új összeütközések. A tasszizmus és a diszkrimináció nemcsak a többség és a kisebbség viszonylatában létezik. Mindenütt jelen van. Egyszer hallgassuk csak meg, hogy beszél egy török egy marokkóiról és fordítva! Ma már e csoportokon belül is számtalan áramlat és mozgalom létezik, hagyományos és modern, na meg persze a kettő keveréke. Nőni fognak a belső ellentétek. Különösen a ritka kincsnek számító „lakás" körül halmozódnak majd fel problémák. A politika bekeményít, ami az illegálisuk számának növekedésével jár. Létrejön egy új, a felszínen is megjelenő alsó osztály, ahogy az világméretekben már régóta létezik. A konfliktusok már nem a jövevények és a jólétben élő polgárok, hanem például a régi és az új jövevények között zajlanak majd. Vagy a sikeres jövevények és a rájuk féltékeny autochton hollandok között. A globalizáció keltette feszültségek mind felszínre törnek az észak-amerikai és európai nagyvárosokban, így Amszterdamban is. Azok a feszültségek, melyek a modernizáció és a hagyomány, az elüzletiesedés és a saját, illetve az intim szféra iránti szükséglet, a bebetonozódott hatalom erői és a fiatalok, illetve jövevények óvatos próbálkozásai, a nyugtalanító káosz és az ösztönző káosz között léteznek. Egy dolog létfontosságú, ha városunk békés egymásmellettélésben szeretné megélni a jövőt, ez pedig nem más, mint egy alapszabályokat és alapértékeket rögzítő szilárd keret. Az emberek szabadsága és egymás iránti szoli-