Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: A morális pánik

Ez a második kisfilm, az „Egy fotós filmte veszi Amszterdamot" csupa bomlás és rosszkedv. A mintegy ezerkétszáz kis hivatalból és műhelyből, amely 1963-ban még ott volt a belvárosban, már csak egy töredék maradt. Az amszterdami őslakosok százezreinek kivonulása is látható űröket hagyott maga után, a városfelújítás még épp hog)' csak elkezdődött, a belváros fogyasztói és rekreációs központtá alakítása még csak a elöntés szintjén létezett, a gazdagság még csak távoli jövő volt. A pusztulás hangulata már nem sokáig tartott. Tíz évvel ezelőtt már leírtam az újrakezdést, a régi zöldségesboltokat, fűszeresüzleteket, halkereskedéseket, a kis helyi boltokat, melyeket a nyolcvanas évek közepétől kezdve olasz éttermekké, delikáteszboltokká, take-away büfékké vagy coffeeshopokká alakítottak át, azt a folyamatot, amelyet nagyjából ezzel egyidőben a barátaimnál járva Rómában vag)' Berlinben is láttam és amely a kilencvenes években ötödik sebességbe kapcsolt. Mindeközben a város éberebbik része szép csendben dél felé vette az irányt. A város dél-keleti részében vadonatúj városközpont nőtt ki a földből. A World Trade Center állomás körül ugyanez történt, és az igazságszolgáltatás - minden kapcsolódó tevékenységével együtt - szintén ide tette át székhelyét. A Vrije Universiteit már a hatvanas évek óta itt székelt. A gazdasági motor szerepét a kikötőtől a repülőtér, Schiphol vette át, a metrók és a jövőbeni gyorsvasútvonalak új csomópontokat teremtettek. A város súlypontját minden erő dél felé, Európa új központjai felé húzza, és még az Íj partján megvalósítandó rendkívül izgalmas, új tervek sem tudják megfordítani az áramlás irányát. Amszterdam tehát, szinte akarata és szándéka ellenére, a Deltametropolisz, vagy ahogy jobban ismerik, a Randstad része lett. Annak északi területét alkotja. A mindennapi gyakotlatban Almete Amszterdam elővárosaként funkcionál, Schiphol és Haarlcmmermeer a legjobb úton halad afelé, hogy ún. urban field, autópályák és kifutópályák mentén terjeszkedő irodaváros váljék belőle. A globális tervezőket sokkal jobban érdekli ez a fajta flows of sprue, mint az, hogy hol húzódik a város vagy a külváros határa. Az úgynevezett Zöld Szív

9 lassan hatalmas városi parkká alakul át. Ezek a formálódóban lévő metropolisz alkotórészei. Ebben a városok alkotta gyűrűben él és dolgozik a holland lakosság majdnem fele, és ez a terület London, Párizs és a Ruhr-vidék után észak-nyugat Európa negyedik legnagyobb városi agglomerációja. 9 A nyugat-holland nagyvárosok övezte patkó alakú terület - egyelőre - beépítetlen maradt, és leginkább a tehenek és a szem legeltetésére szolgál (a fordító megjegyzése).