Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

GEERT MAK: A morális pánik

marokkói jelleget ölt. Ráadásul, az olcsó lakásokkal teli negyedekben néha egymásra halmozódik a szegénység, az alacsonyabb színvonalú oktatás, a munkanélküliség, a romló egészségügyi helyzet és a bűnözés. Mintha minden egy helyen összpontosulna. Ezekben a negyedekben megkezdődött a jobb lakásokkal és tehetősebb polgárokkal való vegyítés - jó példa rá a Pijp és a Bijlmer—, de ez néha mindössze annyi változást hozott, hogy a problémák más negyedekbe tevődtek át. A városszéli szegény negyedek ily módon tovább szegényednek és új, még nagyobb koncentrációk keletkeznek. A Városmonitorból ez is egyértelműen látszik. A vastagabb foltok súlyos problémákat takarnak, például masszív munkanélküliséget a fiatalok körében. Ezek a százalékok a gazdag kilencvenes években meg kellett volna feleződjenek, most viszont még tovább súlyosbítják őket a rendkívül magas arányú iskolai mulasztások és a makacs bűnözési mutatók. Noha ezek a negyedek szerepelnek a legtöbbet a médiában, egészében véve más irányba haladnak a dolgok. Akkor most jöjjenek a rossz hírek. Egy tekintetben Amszterdam és általában véve Hollandia eltér minden más mai bevándorlási területtől. Az amerikaiak nevettek az általunk gettóknak titulált negyedek láttán, viszont észrevettek és szóvá is tettek valami mást. Az itteni bevándorlók beilleszkedése aggasztóan akadozik a munka, a nyelv és az oktatás területén. Főleg, ha a New York-i helyzethez hasonlítjuk. Néha elbeszélgetek egy török ismerősömmel. Isztambulban nőtt fel, tizenhét évesen került ide, és most már negyedszázada él Amszterdamban. Jobban beszél hollandul, mint sok holland, jólmenő vállalkozása van, és előszeretettel társalog a török és a holland irodalomról. Azokhoz a görög, olasz vagy angol bevándorlókhoz hasonlítható, akikből annyi él Amszterdamban. Integrálódott, de önmaga maradt. Két-három évtized után ennek így is kellett történnie. A valóságban azonban török ismerősöm kivételnek számít. John Alollenkopf, New York-i szociológiaprofesszor és a City University Városkutató Központjának igazgatója 1998-ban részletes összehasonlító vizsgálatot végzett, hogy kiderítse, mik a különbségek Amszterdam és New York között. Következtetései nem sok elégedettségre adnak okot. New Yorkban az átlagos bevándorló rövidebb idő után jobb munkahellyel és magasabb társadalmi pozícióval rendelkezik, mint Amszterdamban. A New York-i tanulók tíz év után jobb eredményeket érnek el az iskolában és az egyetemen, mint amszterdami társaik huszonöt év után. Nálunk bizonyos ifjúsági csoportok esetében feltűnően magasak a bűnözési mutatók. Alig van érintkezés az őslakosság és a bevándorlók között. Nagyon ritkán ünneplik együtt a születésnapokat, hogy mondjak egy hétköznapi példát. És