Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

MARGALITH KLEIJWEGT: Láthatatlan szülők

A két lánya már révbe ért. Mind Latifa, mind Samira anyai ági rokonhoz ment feleségül. Essalhi asszony büszkén mutatja a Samira esküvőjén készült fényképeket. A lánya szép, marokkói ruhákat visel, a kezeite pedig hennával festettek díszeket. Samira férje az anyja egyik unokaöccse. Samira csak akkor hozatta át a férjét, amikor megvolt a lakása. Erre egy évvel ezelőtt került sor. A férj nemsokára, miután tizenegy hónapig várólistán volt, megkezdheti a beilleszkedést segítő tanfolyamot. Az első időszak megviselte Sadikot, depressziós is lett. Napokig ki sem mozdult hazulról, amíg a felesége dolgozott. Egyre rosszabbul nézett ki. Amikor este Samira hazajött és elmesélte, mi mindent történt a munkahelyén, csüggedten hallgatta. O mit meséljen? Vele mi történt? Nemrég Sadik állást talált. Takarítóként dolgozik. A napi rutin rendszert hozott az életébe. Felesége Amsztetdam nyugati részén, irodában dolgozik. 0 az egyetlen marokkói a munkahelyén. Aleg kellett szoknia, hisz azelőtt nem sok kapcsolata volt hollandokkal. Késő délután van. Sadik látogatóba jön az apósáékhoz. Szép, szabályos arcú, sötétbőrű férfi. A folyosón Najiddal és Adillal beszélget. Arabul. Essalhi asszony marokkói csirkét csinált. Körülüljük az asztalt, és kézzel eszünk. Sadik beszél egy kicsit franciául. Az időről társalgunk. Evés után Essalhi úr munkába indul, ő készíti a vacsorát az öregek otthonában. A veje is felkel. Amszterdam déli részébe megy. Irodát takarít. Sadik vállán szinte ugrál a hátizsák. A szülői hatalom Az utcán kezelhetődének, odahaza viszont kezes bárányok a fiúk. Ez bevett mintának számít a tötök és a marokkói családokban. Ezért van az, hogy a szülők gyakran értetlenül állnak, amikor az iskola értesíti őket, hogy a gyerekük nem éppen illemtudóan viselkedett. „Az nem lehet", válaszolják ilyenkor. „Az én fiam nem csinál ilyet." A 2k osztálybeli szülők többsége számára a nevelés inkább a bajok elhárítását jelenti, és nem valami szép és kedves dolgot. Nincs bizalmuk maguk, a világ és a gyerekeik iránt. Épp elég bajuk van a saját problémáikkal, a testi bajaikkal, a munkájuk vagy épp hiánya okozta gondokkal. A felnövekvő gyerekek magukra vannak utalva. Egyetlen tanácsot kapnak, kövessétek Isten vagy Allah parancsait és akkor nem lehet baj. „Megpróbálom ellenőrizni a barátait", mondja Mohammed Mouali apja otthon a padon. Alohammed, aki alaposan megkeseríti a 2k-ban dolgozó tanárok életét, a hat gyerek közül a legfiatalabb. A legidősebb huszonöt éves