Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

JACO DAGEVOS - AREND ODÉ: Kisebbségek Amszterdamban

Már említettük, hogy összefüggés van a képzettségi szint és az etnikailag vegyes baráti és ismeretségi kör illetve a „modern" nézetek elfogadása között. Ahogy a vegyes baráti kör, szociálgazdasági téten előnyökkel jár, úgy a holland tátsadalom kulturális főáramlatához történő csatlakozás is erősítheti a munkaerőpiaci pozíciót. Gondoljunk csak azokra az állásokkal kapcsolatos elbeszélgetésekre, amelyeken a kisebbségek gyaktan a kultur-különbségeken alapuló félreértések miatt vallanak kudarcot. A kulturkülönbségek a kisebbségek munkateljesítményének megfelelő megítélését is megnehezíthetik, és ezáltal az egész életpályát negatívan befolyásolhatják. Lényegében tehát arról van szó, hogy a holland kapcsolatok és a holland, vagy ha úgy tetszik, a modem értékek olyan társadalmi és kulturális tőkeformáknak tekinthetők, amelyek pozitívan befolyásolják a kisebbségnek a holland társadalomban elfoglalt pozícióját. E segítség nélkül rögzülnek és megmerevednek az etnikai csoportok közötti egyenlőtlenségek. Ezért hajlunk az igenlő válaszra, amikor a kérdés úgy vetődik fel, hogy baj-e, ha a kisebbségek főként saját csoportjuk tagjaival érintkeznek. 8. Következtetések Amszterdam szinte száguld a multikulturális város felé vezető úton. Alig 1992-ben még 40 százalék alatt volt a bevándorlók száma, addig 2010-ben a számítások szerint a lakosság több mint felét bevándorlók alkotják majd. A bevándorlók zöme nem-nyugati országokból származik. A bevándorlók körülbelül 80 százaléka a világ kevésbé fejlett régióiból érkezett és érkezik, elsősorban Észak- és Közép-Afrikából, a Közel-Kelettől és a karibi térségből. Amszterdamra immár tökéletesen ráillik az a kép, amelyet tanulmányok tucatjai festenek a nagy nyugati városokról. Az ipari országokban lévő nagy nyugati városok elsősorban a szegény országok kivándorlóit vonzzák. De ez csak a dolog egyik oldala. Hála a családegyesítés és a családalapítás komoly tömegeket érintő folyamatának, az egykori gyarmatokhoz fűződő történelmi kötelékeknek és annak, hogy Hollandia számos lehetőséget kínál egy új egzisztencia mcgteremtéséte, Amszterdamba jóval többen vándoroltak be, mint a nyugat-európai városok többségébe. A külföldi bevándorlók miatt megnőtt a gyűjtőnegyedek száma. Aíivel a nem-nyugati bevándorlók esetében nagyrészt ugyanazok a lakóterületek jöhetnek szóba, számos városrészben nagyon gyorsan nő a bevándorlók száma. Ez a közeljövőben sem lesz másképp. Ráadásul, a bevándorlók szelektív térbeli letelepedésén belül bizonyos etnikumspecifikus minták rajzolód-