Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)

JACO DAGEVOS - AREND ODÉ: Kisebbségek Amszterdamban

kóiaknál ez az asszimilációs folyamat sokkal lassabban zajlik. A második nemzetlek túlnyomórészt saját körben mozog, még akkor is, ha jóval erősebb a holland kapcsolatok felé való otientálódás, mint az első generációs marokkóiaknál.

7 Különösen a törökök és a marokkóiak esetében a számok egyértelművé teszik, hog)' a folytatódó (házassági) migráció miatt az integráció az Echternach leírta folyamatra hasonlít, két lépés hátra, eg)' lépés előre. Eőként a házassági bevándorlók azok, akik szinte egyáltalán nem érintkeznek hollandokkal. Itt, mivel a második és a köztes generáció házastársairól beszélünk,

8 fiatal emberekről van szó. Ugyanez vonatkozik a köztes generáció tagjaira, akik megint csak nem nagyon illeszkedtek be a holland társadalomba. Az eredeti török és marokkói munkavállaló bevándorlókról kibontakozó kép nem okoz túl nag)' meglepetést. Itt elsőgenerációs vendégmunkásokról van szó, akiknek sorsát fentebb már röviden vázoltuk, illetve feleségeiktől, akik ugyanazzal a háttérrel érkeztek. Nem túl örömteli, de megfelel a várakozásoknak, hog)' a holland társadalomtól jókora távolság választja el őket. Az antillaiak esetében azt látjuk, hogy a baráti és ismeretségi kör etnikai összetétele sokat elárul a különböző migrációs hullámok jellegzetességeiről. Az első nemzedék, amely már hosszú ideje Hollandiában él, gyakran tartózkodik hollandok között. Ez érthető is. Sokan a hatvanas és hetvenes években tanulás céljából érkeztek Hollandiába, és ezek az emberek többnyire az akkori antillai társadalom felsőbb rétegeiből származtak. Ezek a tanulási célból érkezett bevándorlók gazdasági szempontból sikeresek lettek, és a felmérés adatai szerint gyakran barátkoznak és kötnek ismeretséget hollandokkal. A második generációs antillaiak jelentős tésze az antillai tanulmányi célokkal érkezett bevándorlók családjaiban nőtt fel. Sokan kifejezetten jól élnek, és a második antillai nemzedék helyzete - holland kortársaikkal való összehasonlításban is - nagyon jónak mondható. Kapcsolataikat tekintve mindkét lábukkal a holland társadalomban állnak. Egészen más a helyzet azoknál az antillaiaknál, akik 1980 után étkeztek Hollandiába. Ez a kategória többnyire 7 A hollandokkal való érintkezés és az abban bekövetkezett változások tekintetében az amszterdami törökök és marokkóiak egyértelműen különböznek az ország egészében megfigyelhető tendenciától (Dagevos, 2001a, Dagevos, 2002). Országos viszonylatban főként az első és második marokkói nemzedék között mutatkoznak komoly különbségek. A második nemzedék intenzívebben érintkezik a hollandokkal, mint a második generációs törökök. Az országos számok egy erősen bezárkózó török közösséget mutatnak, míg a marokkói csoporton belül a hollandokkal való érintkezés tekintetében kifejezetten nagyok a különbségek. Amszterdamban viszont épp fordított a kép. a Köztes generáción azokat értjük, akik hatodik és tizennyolcadik életévük között, családegyesítés keretében érkeztek Hollandiába.