Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
JACO DAGEVOS - AREND ODÉ: Kisebbségek Amszterdamban
A következő oldalakon tehát megnézzük, hogy Amszterdamban a bevándorlók mennyire tattanak kapcsolatot az autochton hollandokkal. A továbbiakban azt a két fogalmat, hogy társadalmi távolság és társadalmi integráció, egymás mellett, szinonimaként használjuk. Alind a kettő azt fejezi ki, hogy a kisebbségek milyen mértékben ápolnak kapcsolatokat az őslakosokkal, még ha a nézőpont ellentétes is. Ezzel egyidejűleg azt is megvizsgáljuk, mi a kapcsolat a negyed etnikai összetétele és a kapcsolatminta között. Az efféle vizsgálatoknál mindig csalánba nyúl, aki az okokra és a következményekte kíváncsi. Itt lényegében az a kérdés, hogy a gyűjtőnegyedek miatt alakul-e ki kevés kapcsolat a bevándorlók és az őslakosok között, vagy az őslakosokhoz fűződő kevés kapcsolatnak „köszönhető", hogy valaki gyűjtőnegyedben köt ki. Valószínűleg mindkét mechanizmus működik. Noha itt most elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyűjtőnegyedben lakás milyen mértékben befolyásolja az őslakosokkal való kapcsolatokat, korántsem ártalmas, ha az ellentétes hatástól sem feledkezünk meg. A kölcsönhatások miatt jobb is, ha okozatiság helyett összefüggésről beszélünk. Az általunk használt legfontosabb adatforrás a „Bevándorlók társadalmi helyzete és szolgáltatásokból való részesedése" címen 1998-ben végzett felmérés volt. Amszterdam egyike volt azoknak a városoknak, ahol szúrópróbaszerű vizsgálat keretében terepmunkát is végeztek. Ennek során oly sok személyt kérdeztek meg, hogy a kapott eredményekből megbízható következtetéseket vonhatunk le a törökök, a marokkóiak, a suriname-iak és az antillaiak helyzetére vonatkozóan. 5 5. Igaz-e, hogy az amszterdami kisebbségek elsősorban saját köreikben mozognak? Az említett felmérésből kideríthető, hogy a kisebbségek szabadidejükben mennyire érintkeznek a hollandokkal. Három kategória különböztethető meg: kisebbségek, melyek inkább saját csoportjuk tagjaival érintkeznek, kisebbségek, melyeknél nem fedezhetők fel érdemi különbségek, illetve kisebbségek, amelyek szabadidejükben inkább hollandokkal étintkeznek. 5 A „Társadalmi helyzet és szolgáltatásokból való részesedés" című felmérést a törökökre, a marokkóiakra, a suriname-iakra és az antiMaiakra vonatkozóan a Belügyminisztérium megbízásából a Társadalomtudományi és Gazdasági Kutató Intézet (ISEO) illetve a Szociális és Kulturális Tervhivatal (SCP) végzi. Legutóbb 1998-ban tettek közzé adatokat. Jelenleg tehát az itt közöltek tekinthetők a legfrissebb adatoknak. A felmérés 13 településre terjed ki. Amszterdamban 611 törököt, 769 marokkóit, 860 suriname-it és 283 antillait kérdeztek ki (valamennyien 16 évnél idősebb személyek voltak).
