Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

- Buda vagy Pest? - Feltétlenül Pest. Budán nem történik semmi. - Belváros vagy külkerület? - Belváros. Minél beljebb, annál jobb. - Járda vagy ösvény? -Javíthatatlanul városi állatfajta vagyok, ha nincs aszfalt a lábam alatt, rosszul érzem magam. - Itthon vagy külföldön? - Itthon. És külföldön. Életem egy válságos pillanatában Londonban kí­náltak állást, de nem vállaltam: egy hónapnál többet nem tudnék másutt tölteni. Szóval mégis inkább itthon. - Azért eleget utazott a világban. Hol járt először? - Párizsban, tizenöt éves koromban, rokonoknál. Arra emlékszem, hogy biciklivel mentem a belvárosba, nézegettem a tőzsdét, kipróbáltam a moz­gólépcsőket. - Farmert vett? - Még szép. Mégsem Párizs volt rám a legnagyobb hatással, hanem Amszterdam. Egyszerűen lenyűgözött ez a város az intimitásával, elbűvöl­tek a kávéházak, a terek, a boltok, még a rendőrök is. Soha nem felejtem el, az egyik metróállomáson egy emlékművet láttam, melyet a metró ellen tüntetőknek állítottak. - Volt útikönyve? - I Iú, hát nem tudom. Azt hiszem, nem volt. Az viszont biztos, hogy ami­kor nyolcvanhatban Bécsben jártam, kerestem egyet. Nem voltam igazán megelégedve a kínálattal, kicsit sablonosnak tűnt minden. Hiányoltam a fi­nomságokat, nemcsak a műemlékekről akartam olvasni. Végül valahogy el­keveredtem a Sterngasse 4-be, a Shakespeare and Co-hoz, ahol kezembe nyomtak egy úgynevezett alternatív útikönyvet. -Ami annyira megtetszett önnek, hogy írt egy hasonlóit Budapest­ről. -Azért ez nem volt ilyen egyszerű. Tény, hogy tetszett a könyv, de addig csak irodalmi életrajzokat írtam, soha nem voltam idegenvezető. Bevettem tehát magam a könyvtárakba, és két évig kutattam. Aztán Felvidéki András szerzőtársammal elkészítettük az első, angoloknak szánt változatot, mely­nek térképstílusa leginkább a Michelin hatvanas években kiadott útiköny­veihez hasonlított. - Teljes siker? -Teljes sikertelenség. Senki nem látott a kiadásában fantáziát. -Végül mégis megjelent a Park Kiadónál mint „critical guide". - Nehéz lefordítani ezt a kifejezést. Leginkább a semmi előtt hasra nem eső útikönyvet jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom