Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

A diplomatafeleségek körében ma már legendás hírnévre tett szert az Ecseri piac, ahol egyes hitek szerint szombat délelőtt valóságos csúcstalálkozókat lehetne rendezni. A budapesti virágárak ismeretében nagyobb vendégségek előtt melegen ajánlják a budaörsi virágpiac felkeresését is - lehetőleg hajnalban, mert, amint tapasztalatuk mutatja, a később kelőknek már egy csokorra való sem marad. Zwack asszony elsősorban azoknak szánja a könyvet, akik akár csak néhány napra érkeznek Budapestre, és mivel nem beszélnek magyarul, kezdetben bizony idegenül mozognak a városban. Legalábbis, amíg fel nem keresik a könyvben említett helyeket. A könyv nem feltétlenül a vastag pénztárcájúaknak szól: igaz, szerepel benne golfklub, előkelő ruhaszalon vagy éppen a báli szezon előtt egyte felkapottabb álarckészítő mester is. De hasznos információkat nyújt az cgyszetű turistának, sőt olykor még a mindig rohanó budapestinek is: a bajba került utazók például számíthatnak a bőröndjavító vagy a cipzáras (akit Anne Zwack korábban a cipzár cárjának hitt) segítségére. „Képzelje csak el, hogy mi történik, ha valaki néhány napos üzleti útra jön, és tönkremegy a cipzát az egyetlen nála levő nadrágon?" - teszi fel a költői kétdést Anne Zwack. A háromezer példányban megjelent angol nyelvű útikönyvet egyelőre csak Magyarországon árusítják, de a szerzők remélik, hogy talán Ausztriában is feltámad iránta az érdeklődés. -Az osztrákoknak már csak azért is megéri Budapestre jönni, mert itt mindent olcsóbban megkaphatnak. Még megfizethető a kézimunka, nem úgy, mint a legtöbb nyugat-európai országban. Nekik is ajánljuk például Elfenbein Imre paplankészítő mestert, aki gyönyörű paplanokat és párnákat készít méretre. Van olyan is, akit már nem kell ajánlgatni: egy bécsi grófnő már évek óta a csepeli Rátz Andrásnéhoz irányítja ismerőseit szőrmebundáik felújítására vagy átalakítására - jegyzi meg Zwack asszony. Mintha egy más világ bukkanna elénk a könyv lapjairól: szerepel ott például egy tánctanár is, aki még Zwack asszony amúgy inkább a futball iránt vonzódó fiát is tisztességesen megtanította a menüettre. Vannak porcelánjavító és csillárfelújításra szakosodott boltocskák, mézeskalács-készítők, és még valami, amite ritkán gondolunk: ha túl nagyra terveztünk egy baráti lakomát vagy csupán egy családi ebédet, hívjuk bátran Teréz anya nővéreit, akik boldogan elfogadnak ételt és régi ruhákat is. - Nem akartam igazán híres budapesti helyeket említeni, mert azt a turisták más útikönyvekben is megtalálják - mondja Anne Zwack. - De ez csak a jégheg)' csúcsa, hiszen ennél sokkal több különlegesség van Budapesten: ha lesz rá alkalmunk, szívesen megírjuk a folytatást is.