Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
Koszos, büdös, de szeretni kell
- Milyen a viszonya Budapesthez? - Furcsa módon van bennem valamifele nosztalgia. Magam sem értem, hogy miért, mert bár az Istenhegyi út mellett nőttem fel, de tizenkét éves voltam, amikor elmentünk innen, és annyi idős korára még nem alakul ki az emberben akkora kötődés a lakóhelyéhez. Nem is nagyon emlékszem azokra az időkre. Csak 1968-ban jöttünk haza először, amikor az Inter-Continentalt megnyitották. A szüleim meglepték magukat eg)' európai túrával, és így jutottunk el Magyarországra is. Mi voltunk az Inter-Continental első vendégei. Aztán tizenkilenc évesen kimentem Hongkongba, és csak a film segítségével kerültem ismét Magyarországra. Először külföldi forgatásokat hoztam ide, aztán a nyolcvanas évek végén létrehoztuk az InterCom nevű filmforgató céget, szóval újra kialakult valamiféle kapcsolat. Próbáltam a filmforgalmazásban itt is meghonosítani olyan módszereket, amelyek világszerte működnek. Például megszüntettük azt a tossz szokást, hogy egy fűmet különböző mozikban, különböző időpontokban játszottak. Amíg az ember kibogarássza, hogy most mikor, hol megy, amit keres, megőszül. Ehelyett bevezettük azt, hogy az azonos filmeket azonos időpontokban vetítik. Apróságnak látszik, de fontos. - Hallgatva azt, amit mond, és hallva, ahogy mondja, az az érzésem, hogy korábbi nyilatkozataiban tűi szerény volt, amikor azt állította, a szé)kincse egy tizenkét éves gyerekével azonos. Meglepően pontosan fogalmaz, úgy tűnik, nem felejtett el magyarul. - Pedig az elmúlt évtizedekben alig beszéltem ezen a nyelven. Ennek ellenére valahogy még mindig ragaszkodom hozzá, és azt veszem észre, hogy jobban értem, mint az angolt. A kifejezések sokkal tisztábbak, érdekesebbek, kifejezőbbek, meghatóbbak számomra. - Milyen nyelven mérges? - Néha magyarul beszélek csúnyán, ha erre gondol. Hongkongban is átverhetik az embert - Sokszor van erre oka Budapesten? Merthogy önt ismerik, önről tudják, hogy jómódú, sikeres ember, ettől bizonyára kedvesebbek az eladók a boltban, a taxisok egy-egy éiton... Vagy ugyanúgy becsapják, mint mást? - Ez nem függ pénztől, ismertségtől, de még attól sem, hogy a világnak mely pontján vagyunk. New Yorkban ugyanúgy átvág a taxis, ha akar, mint Hongkongban vagy Budapesten. -Azért azt aligha hiszem, hogy egy New York-i pincér megkockáztatna egymillió forint értékű számlát adni egy olyan étteremben,