Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

A központba tervezett üzletek bérleti jogáért még mindig folyik a ver­seny: a helyiségek nyolcvan százaléka már gazdára talált, a fennmaradó rész­re kilencszeres a túljelentkezés. A tulajdonosok akár a megnyitás előtti hó­napban is tudnak helyet biztosítani annak, aki eredeti ötlettel akar beke­rülni a házba. A piaci viszonyokat tükröző bérleti díj a jelentkezők számától és a profiltól függ, ez utóbbit később csak a tulajdonosok beleegyezésével lehet megváltoztatni. Demján Sándot szetint itt nem fordulhat elő az, ami a Pólusban megtörtént: ott a kisbefektetőknek akartak kedvezni a viszonylag olcsó, négyzetméterenként és évente háromszáz-háromszázötven dolláros bérleti díjjal. Ennek aztán az lett a vége, hogy a kereskedők négyzetméte­renként nyolcszáz-ezer dollárért adták tovább a helyiségeket. A Nyugati City Centerben jól jártak azok, akik korán beszálltak az üzletbe: az annak idején ötezet dollárért megvett négyzetmétert most jóval többért lehet el­adni. Bár a környék kiskereskedői félnek a hatalmas vetélytárstól, Demján Sándor szerint inkább élénkül, mint tönkremegy a Nyugati City Center szomszédsága. Most fog kiderülni, ki a jó kereskedő - állítja a magát kiske­reskedő-barátnak valló nagyberuházó. A verseny ugyanis kikényszeríti a Nagykörút és a környék üzleteinek régóta időszetű megújulását, a profilvál­tást, a specializációt. Demján arra számít, hog)' a kiskereskedők végre felis­merik: nem a nagy üzletláncokkal kell versenyezniük, hanem egy-egy ter­mékfajtával kereskedniük úgy, hogy a legárnyaltabb igényeket is kielé­gítsék. A kiskereskedők erősíthetik a hazai kistetmelőket, akik potenciális beszállítói lehetnek a családi alapon működő kisüzleteknek. A verseny egyébként a központban lévőkte is vonatkozik: Demján Sándor azt mondja, ő megépítette a versenypályát, a többi a versenyzőktől függ. Naponta több mint százezet látogató jön majd el ide, de az, hogy közülük mennyien vásá­rolnak, nem a mi dolgunk — hangsúlyozza. A környék felértékelődése egyébként nyilvánvaló: a szomszédos utcák­ban kétszeresére nőttek a lakásárak, kelendőek a pincehelyiségek, és az sem kétséges, hogy a most működő üzleteket is jelentős felárral lehet majd eladni a Nyugati City Center megnyitása után. A külföld is élénken érdek­lődik a budapesti óriás projekt iránt: számos multinacionális cég itt nyitja majd első magyarországi üzletét, az észak-amerikai beruházó TrizecHahn pedig a Nyugati pályaudvar vágányainak lefedését referenciamunkának szánja a német és az olasz vasúttátsaságokkal való hasonló együttműködés­hez. Demján példaértékűnek tartja a magyar építőipar munkáját is: a Nyu­gati City Center első üteme, a bevásárlóközpont, a tervek szerint mind­össze tizenöt hónap alatt készül el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom