Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Pedig tervnek milyen szép volt...

sörfőzésre, gombatermesztésre, raktározásra; az emberek ide menekültek a háború alatt, de hatalmas csarnokokban Messerschmidt-összeszerelő üzem is volt. A város alatti várossal csak egy baj van: nem ismerik a pontos kiterjedését, s a meglepő helyeken felbukkanó új szakaszok megerősítése óriási összegeket emészt fel. Megállunk a Harmat utcában: jobbta lakótelep, előttünk a Kőbányai Sörgyár I. telepe. A gazos domboldalon hatalmas acélszellőzők, Nagy Imte, a gyár építési osztályvezetője mutatja: ezek már a pincéhez tartoznak. Eleinte furcsállom, hogy kocsival indulunk neki, de később-amikor hatalmas teherautók robognak szembe - megértem: itt nem holmi szűk vájatról van szó. A föld alatt valószínűtlenül tágas termekben, folyosókon gyalogolunk, szorosan követjük a mérnököt, aki imponáló biztonsággal cikázik jobbra és balra. Még belegondolni is riasztó, hogy csak a sörgyár 174 ezer négyzetméternyi, 35 kilométer hosszú pinceszakasz boldog tulajdonosa. Eleinte hófehér, patikatiszta részeken menetelünk (meszelés, karbantartás: évi 25 millió forint), a helyiségek sarkán akkurátus táblácskák mutatják, hányas számú teremben járunk, fejünk felett pedig ott húzódnak a legkülönbözőbb vezetékek. Itt csíráztatják az átpát, szárítják a malátát magyarázza a mérnök úr, s valóban, itt is, ott is találkozunk néhány négyzetméter érlelődő gabonával. — így begombásodna a fal, ha nem meszelnénk — mutatja Nagy Imte, amikor egy hosszú folyosó után hirtelen egy új szakaszban lyukadunk ki. Ez a terület már raktár: palackok, rekeszek hegyei tornyosulnak itt, s valahogy minden ódonabbnak látszik. Újabb üres tetmeken vonulunk végig, majd a mérnök feltár előttünk egy titokzatos ajtót. Valahol a Csajkovszkij park és a Drehcr-villa alatt járhatunk, jó tíz métetre a felszíntől, s most még lejjebb ereszkedünk. Negyven éve nem használt kút áll itt, egyike azoknak, amelyekből a jó sor alapját jelentő artézi vizet nyerték, legalább száz méter mélységből. — Egyelőre csak sejtéseink vannak arról, mekkora lehet a pincerendszer — mereng Szarvasi Ákos a polgármesteri hivatal mélyépítési csoportvezetője a térkép felett. 185 ezer négyzetméternyire, majd' 1,1 millió légköbméternyire becsülik a járatokat, dc nehéz elhinni, hogy az ismert szakaszok között ne lapulna jó néhány feltáratlan pince is. Intő jel pedig akad bőven: néhány éve az új palackozóüzem alapozásakor például egy egész - térképen nem jelölt, ám igen rossz állapotú - rendszerre bukkantak. Néha a gondoselőtanulmányok sem segítenek: a sörgyári munkásszálló alapozása előtt a szakemberek semmit sem találtak, csak a munkálatok megkezdése után derült ki, hogy egy óriási terem bújik meg pont a megkezdett gödör alatt. Gondot ráadásul az ismert pincék is gyakotta okoznak: évekkel ezelőtt