Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

Tessék a fűre lépni! Garas Dezső arról, hogy miért lehet mégis szeretni ezt a kegyetlen, büdös, zsúfolt Budapestet Ősszel csak a repertoárdarabokban játszik. A Viharban, az Éjjeli menedékhelyben és a Napsugár fiúkban. Garas Dezső Budapestről szívesen beszélget, de azt kéri, a szakmáról ezúttal egy szót se. - Talán túl sok kellemetlenség érte az elmúlt évadban, ezért nem akar a színházról beszélni? - Ellenkezőleg! Nagyon szerettem a Vihar Prosperóját vagy az Éjjelimenedékhely-ct. Ezek a darabok igencsak szélsőséges véleményeket váltottak ki, és ez jó. - Nem jobb, amikor a nézőknek egyértelműen tetszik az alakítás? Nem esett jobban, amikor például a Régi idők focija után a fél ország Ede báesizta? - De, az is nagyon jó volt. Mellesleg olyan példát említett, amely igen különleges, hiszen ritkán adatik meg egy színésznek, hogy emblcmatikussá váló figurát alakítson. - Márpedig Minarik Ede alakja az lett. Nem volt néha egy kicsit sok az Ede bácsizásból? - Néha tényleg tele volt a hócipőm, de ma már inkább büszke vagyok rá, és szerencsés fickónak tartom magam, hogy eljátszhattam Minatik Edét. Egyébként négy Minatik egyesületnek vagyok a tiszteletbeli elnöke. - Azt mondja, jólesett az Ede bácsizás, pedig úgy tudom, azt szereti, ha a magánéletében magánemberként kezelik. Mesélik: a Lukács uszodában interjút kért öntől egy újságíró, de már a művész úr megszólításnál leállította, mondván, ott ön uszodavendég, nem pedig színművész. - így van. Oda úszni játok, kilazulni, trécselni. Ebbe nem kell bclepiszkítania senkinek. A Lukács uszodát nagyon szerettem. - Jól értettem: csak szerette? - Jól éttette. Az átalakítás kapcsán sok mindent elrontottak ott, és nagyon fájt, hogy a törzsvendégek kritikai észrevételeinek semmi foganatjuk nem volt. Ennek ellenére rendszeresen járok a Lukácsba, dc már korántsem olyan jó érzésekkel, mint korábban. Még egyszer mondom: nem az fájt, hogy ismert emberek véleményére nem adtak, hanem az, hogy a tötzsvendégek véleményét hagyták figyelmen kívül. Ott ugyanis az ismett ember kategória átalakul, és a művészekből, közéleti emberekből törzsvendég lesz, ami azon a helyen sokkal fontosabb.