Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

Csepel címerében, azt gondolnánk, csupa fogaskerék szerepel. De nem, ők szívesebben emlékeztetik az idegent azokra az időkre, amikor a területen még földműveléssel foglalkoztak. Ezért látható pajzsukon kilenc búzaszál ekevassal és csoroszlya val. A gondolat szép, dc a grafikai kidolgozás igen egyszerű. A XVIII. kerületéhez hasonlóan ugyancsak kettős címer Budafok-Tétényé. A bal oldalin a Tétényi család ősi jelképállata, az őrdaru látható. A madár felemelt lábával követ tart. Az éberség ősi motívuma ez: ugyanis ha a daru őrködés közben elszundítana, ráejtené a követ a másik lábára és azonnal felébredne. Érdekessége egyébként, hogy Magyarország első, 1405-ből származó címeres levelén már szerepelt. A másik pajzs Budafokot jelképezi: a szőlőtő és a lebegő venyigevágókés a híres promontori borkultútára utal, s a település első hivatalos pecsétnyomóján (1739) is szerepelt már. Felettük a magyar korona, a Budapesthez tartozást jelképezi. A XXIII. kerület, Soroksár címere nem tesz eleget a heraldika követelményeinek. Leginkább cégérnek tűnik. A rajzolatot egy 1700-as évekből származó pecsétről vették. Az itt látható nyolcágú korona ismeretlen a heraldikában, egészen sajátos az alul látható „függönyrojt" is. Az Arma Oppidi Soroksár felirat az 1700-as évekbeli állapotokat tükrözi, jelentése: Soroksár mezőváros fegyverei. A kereszt, a horgony és a szív a hit, remény, szeretet jelképe. 1998. szeptember 1. Csordás, Lajos Kossuth utcából van a legtöbb Pesten Visszakeresztelt, átnevezett és elfelejtett nevű utcáik a féíváirosban A rendszerváltás környékén, a tömeges utcaátkeresztelések idején sokan sajnálták a postásokat, akik egyesek szerint napokig keringtek például a II. kerületben a Hágó utcát keresve, miközben annak a neve már régen Hargita utca voir. Az utcanévváltozások azonban sokkal kisebb kört érintettek, mint sokan gondolják. A 7680, névvel rendelkező fővárosi közterület közül 1990 óta mindössze kétszáznak változott meg a neve, háromszáz, korábban névtelen terület pedig végre nevet kapott. Egy utcanév megváltoztatását bárki kezdeményezheti a fővárosban, a végső döntés azonban - az érintett ketület véleményének kikérésével - a Fővárosi Közgyűlés joga, mondta érdeklődésünkre Mészáros György, a Bu-