Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
A félmúlt és a féljelen határán
hatvanas-hetvenes évekéi még nem. A rendszerváltozás után ezeknek a fotóknak a forrásértéke is megnőtt. Sándor Tibor elmondta, jobbnak látta nem azonnal beilleszteni az 1988-90-es ellenzéki utcai megmozdulásokról készült képeket a gyűjteménybe, félő volt ugyanis, hogy megismétlődnek az '56-os forradalom után történtek, amikot a BM emberei azonosításra használták az ilyen felvételeket. Valamivel a választások után azonban már nem kellett ilyesmitől tartani. A fényképeket főként hagyatékokból gyűjtik, de néha hirdetnek az újságokban is. Sokszor járnak aukciókra, de ott általában nagyon felmegy egy-egy ritkább kép ára, ha a magángyűjtők is jelen vannak. Többször vásároltak tőlük is, dc mostanában sok olyan eladó van, aki gubetált fotókat visz be hozzájuk némi készpénz reményében. Sándor Tibor szerint sok múlik a személyes kapcsolatokon. „Kupcckodás" minden szinten van. A gyűjtemény gyarapítóinak mérlegelniük kell: melyek a hiányzó képek (például a peremkerületekről szólók), ugyanakkor egy-egy drágább fotó esetében eltöprengenek azon, mennyiért, mit akarnak vásárolni és mennyien érdeklődnek majd utána. Üzleti megfontolásból olykor megvesznek egy képeslapot, amely nem ér ugyan háromezer forintot, de tudják róla, hogy a másolat közlési jogából pénzt lehet szerezni. Tartalmi szempontból érdekes lehet egy katolikus legényegyletről szóló kép, de csak azért, mert mostanában divat, nem vesznek meg tíz cserkészfotót. I Iiány van az életmódra utaló, az enteriőröket, a családok életét, a szabadidő eltöltését bemutató képekből. Általában fontos szempont, hogy minél régebbi legyen egy kép, de az is, ha az adott felvétel az egyetlen, a korra utaló dokumentum. Az eddig összegyűlt csaknem százezer képet elsősorban topográfiai szempontok alapján rendezték: Budapest látképe, a budai, illetve a pesti panoráma 1493-tól napjainkig, a kerületek, az utcák, illetve a hites emberek lakásai. Funkció szerint is felosztják a képeket: külön csoportot alkotnak a ptesszók, a bárok, az éttermek, a közlekedési eszközök. A tár fontos darabjai az eseményekről készült fotók is. Sándor Tibor terveiben szerepel, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeummal és a Mai Manó Házzal egyeztetve számítógépre vigyék a legértékesebb képeket. A digitális reprodukció segítségével könnyebben kikereshetők a képek és nem is sérülnek annyira, mint lapozgatás közben. Ezzel létrejöhet a magyar virtuális fotómúzeum alapja, főként ha sikerülne az interneten is megjelenni vele. A tervek szerint az év végére elkészül a szoftver, egy mintaadatbázis, és temélhetőleg egy év múlva elkészülhetnek körülbelül hatezer alapvető kép számítógépre vitelével.