Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

A Vidám Park ezekkel az átalakításokkal elvesztette régi vonzerejét, vonzerejével együtt pedig közönségét. A régi, elavult, megunt játékok már akkor sem jelentettek vonzerőt, ha a munkás-paraszt-összefogás szimbólumai helyébe a hatvanas években ismét Gulliver, Hófehérke, Hamupipőke költözött. A park akkor talált ismét magára, amikor elkezdődött a játékok szocialista relációjú kölcsönzése. Szerencsére, tehetjük hozzá, hiszen így nemcsak hogy megmaradr, de ebből a korszakból is megőrzött néhány darabot a főváros legnagyobb élő kiállítása — generációk játékmúzeuma. 2000. május 22. Szatucsek Zoltán Néha megáll az idő? Valaha, a boldog századelőn Budapest legpontosabb köztéri órája volt az úgynevezett műegyetemi óra. Divat volt hetente elzarándokolni hozzá, s hozzáigazítani a zsebórákat. Valószínűleg már akkor is ott állhatott, ahol most: a Múzeum körúton, az egyetemépület homlokzati beugrójában, vagyis angolaknájában. De miért hívták műegyeteminek, hiszen a Műegyetem ma Budán található? Ez igaz, csakhogy 1882 és 1902 között még a Múzeum körúton volt, a mai ELTE-épületekben. Régebben kaptam egy olvasói levelet, amely fontos adalékokat tartalmazott az ótaművel kapcsolatban. írója elárulta, hogy az óra számlapját az ő apja készítette vizsgamunkaként, s ez valószínűleg 1910 körül lehetett. Megjegyzi azt is, hogy apja Moser Viktornál, a híres tabáni órásmesternél tanult, akinek neve, címe a műegyetemi óra lapján is olvasható. A I loser család Pest-Buda és Budapest egyik legjobb órásfamíliája volt csaknem százötven évig. Az ősök, György és András, egy bécsi órásmester fiai, 1815-ben vándoroltak Pestté. György fia, János aranyműves lett, András fia, Viktor pedig az apja mesterségét folytatta. Műhelyük hosszú ideig a Ferenciek terén volt, majd onnan költözött Viktor a Tabánba, az Apród utcába. Hogy milyen kitűnő mester volt, arra csak egy példa: nemrég a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum kiállítást rendezett XX. század eleji magyar villámjclző készülékekből. Az egyik legismertebb a Fényi-féle villámjelző volt anno, sokfelé vittek belőle a világba. Máta csak egyetlen példánya maradt: Dél-Afrikában. Mit gondolnak, ki készítette? Ugyanaz, aki a műegyetemi órát is. Hoser Viktor, Budapesten, a Tabánban, az Apród utcában, mégpedig 1904. VI. 5-án.