Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

Amíg az Angol Parkból Vidám Park lett A szellemvasútból robogó, a dodzsemből kistroli lett — A hullámvasutat sokaiig Amerikai M agasva sutnak nevezték Akinek a családja ősbudapesti, biztos lehet benne, hogy dédszülei a hullámvasút első utasai között voltak. A nagypapa talán az óriáskerék gondolájában kérte meg a nagymama kezét, mielőtt elindult volna a fronttá, s szülei alighanem a játékteremben flipperezték át a nyarat a hatvanas évek végén, amikor a park ebből tartotta fenn magát. A Vidám Park ötvenedik születésnapját ünnepli. 1950. május 22-én alakult meg, községi vállalatként egyesítve a vurstlit és az Angol Patkot. A kacsafejű ember, a bokszoló kenguru, a csont nélküli asszony, az izompacsirta és az éhezőművész sátra, no meg a hasonló vásári mulatságként bemutatott Feszty-körkép mellett 1908-ban a Bajorországból érkezett Meinhardt úr sárkányvasutat állított fel a vurstli területén. Modernnek számító üzeme a különféle csodabogarak között európai látványosságnak számított. A beruházás gyorsan megtérült, a tulajdonost pedig meggyőzte az üzlet bővítésében rejlő lehetőségektől. Két év múlva nyitotta meg a család az Angol Parkot. Új, nagyjátékokat építtettek, főleg amerikai mintára. A hullámvasutat sokáig Amerikai Magasvasútnak nevezték, az első játékok között volt az Elvatázsolt kastély, amelynek szoknyafelfújó szerkezetét a rendőrség beriltotta. Dodzsem és Götkotcsolyapálya (Skating Ring) szolgált az aktív szórakozásra vágyóknak, az akkor elmaradhatatlan Alpesi falu bajor sörkertje pedig a fontolva haladóknak. A hatmincas években már negyven-ötven játék várta a vendéget. A belépő 30 fillér volt, és az egyes üzemeknél is kellett fizetni, így az Angol Park a középosztály szórakozóhelye lett. A kijáratnál két taxiállomás volt, szemközt magánautóknak alakítottak ki „váróhelyet". Az ostrom során a vurstli és a patk játékai komoly károkat szenvedtek. Mint minden magyarországi német érdekeltség, az Angol Park Rt. is szovjet tulajdon lett, az igazgatón és a tolmácsokon kívül a park személyzete változatlan maradt. Nem is annyira a tulajdonosváltás, mint inkább a korszakváltás hagyott nyomot az intézményen. Czippán György szerint, aki a huszonöt éves évfordulóra megírta a Vidám Park addigi történetét, az ostrom után még sokáig szovjet és amerikai katonazenét sugároztak a hangszórók. Vélhetően az előbbiből többet. Közben a vurstliban „A panoptikum új lakóval gyatapodott: a tömcggyilkos náci hóhér, Mengelc doktor viaszmását is kiállították. Előtte volt Iátha-