Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

A félmúlt és a féljelen határán

két ország parlamentje ezt az egyezményt későn ratifikálta. A románok két évvel később, a magyar parlament azonban csak 1940 tavaszán, a háború kezdetekor, így végrehajtására már nem került sor. A második világháború után, 1946-ban ismét felvetődött a Gozsdu-vagyon sorsának rendezetlensége. Akkor a magyar jogászok álláspontja az volt, hogy mivel 1944. augusztus 23-án beállt a hadiállapot, a nemzetközi joggyakorlat szerint a korábban kötött egyezmények semmissé válnak. Tehát az egész kérdést újra kell tárgyalni. A románok a párizsi béketárgyalásokon komoly vagyoni követelésekkel álltak elő, s ezek között a Gozsdu-vagyon visszaszerzése is szerepelt. Ezeket a követeléseket azonban az oroszok sem támogatták, így mindez a békeszerződésből is kimaradt. Miután 1948-ban Romániában megtöttént a teljes államosítás, a magyar fél szorgalmazta, hogy az államosított magyar vállalarokért és pénzintézetekért Románia fizessen kárpótlást. Ettől kezdve a románok nem erőltették a Gozsdu-vagyon kétdését, hiszen tudták: Magyarországnak sokkal nagyobb kártétítendő vagyona van, mint a román félnek. A két otszág 1953. július 7-én pénzügyi egyezményt kötött. Ebben mindkét fél lemondott a másikkal szemben korábban támasztott valamennyi követeléséről. Az egyezményben a Gozsdu-vagyon név szerint ugyan nem szerepel, de teljesen egyértelmű, hogy a románok ekkor a Gozsdu-vagyonról is lemondtak. Mellesleg Magyarország ekkor nagyságrenddel nagyobb vagyonkövetelésről mondott le, mint a románok. Külügyminisztériumi források szerint ezt az 1953-as egyezményt a román fél nem akarja tudomásul venni. Ha viszont az egyezménytől mindkét fél eltekint, akkor Magyarország is előállhatna korábbi komoly követeléseivel. Erre lenne precedens is, hiszen a hatvanas-hetvenes években Románia fizetett bizonyos mértékű kárpótlást Svájcnak, Kanadának és más érintett nyugati otszágoknak. 1999. február 26. Tibori Szabó Zoltán Utolsó emlék az Arabs Szürkéből A régi Ferencváros most van elmenőben. Az Üllői út menti magas házak mögött, a Lenhossék utcában, a Viola utcában, a Páva utcában és a többiben még a városrész XIX. század végi, szegényes arcát láthatja a sétáló. A föld-