Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél)

Koszos, büdös, de szeretni kell

tér-Mester utca sarkán épült görög katolikus és a palotai kertvárosi római katolikus templom is. Én terveztem a Gellért-hegyi víztárolót és Istvántelken a Stefánium Aggok Mázához épített gótikus keresztboltozatú templomot. A háborús körülmények miatt emlékezetesen nehéz feladat volt 1942-ben az Erzsébet királyné útja 77/B alatti bérházat befejezni. Az 1945 utáni időszak pedig, amikor 1945 után Rákospalota főépítésze voltam, más jellegű sikereket hozott: szinte a semmiből kellett a romos házakhoz építőanyagot szerezni, de sikerült. 1948-ban a városrész vízellátásának kiépítése volt a legnagyobb siker. Sajnos a csatornázásra akkor már nem került sor. - Még látta a békebeli Budapestet, tanúja lehetett az eklektikus utcasorok építésének is. Mire emlékszik ebből a korszakból? - Legkorábbi emlékeim az Andrássy úthoz kötődnek. Hatévesen például a gyomorfájásomra azt tendelték az orvosok, hogy rendszeresen igyak az épülő Szépművészeti Múzeum melletti artézi kút vizéből. így naponta sétáltam végig az Andrássy úton, ahol sorra épültek a szép házak, a Körönd már készen volt, és a millenniumi emlékmű is állt (akkor még szobrok nélkül). Budapest akkor még kisvárosias volt, nemigen épült háromemeletesnél magasabb ház. Többnyire maga az építőmester tervezte is ezeket. A körút telkeit körülépítették, kívül csodálatos homlokzatokat alakítottak ki, válogatva a történelmi stílusok elemeiből, belül viszont sivár udvarokat, dísztelen gangokat, rossz beosztású lakásokat nagyolva. Az új építészet a harmincas években tört be Magyarországra, ezek a fiatalok már modern gondolkodásúak voltak, és városiasabb épületeket emeltek. Kedvezett nekik, hogy a pénzügyminisztérium harmincéves adómentességet adott az új házak építtetőinek. Ekkor épültek a Lipótváros egységes stílusú házsorai, például a Phönix bérház. A külvárosokban lassúbb volt még a fejlődés. Újpesten legfeljebb az Árpád út- István út környékén épültek egy-kétemeletes házak. Rákospalota első háromemeletes bérházát 1947-ben én terveztem, igyekeztem jó beosztású lakásokat kialakítani. A modern építészet a két világháború között addig érvényesült, amíg a szocreál rá nem telepedett, amíg nem tették kötelezővé a szovjet minták követését. Bizony, nehezen behozható lemaradást okozott az a néhány évtized. - Mi a véleménye a legújabb kori, csupa üveg épületekről? -A megvalósulástól függ. Tetszik például az Astoriával szemben épült kereskedelmi központ épülete vagy az Atrium hotel. De például a müncheni magyar követség épületét a németek nagyon csúnyának tartják. A bevásárlóközpontokkal pedig, amelyeket sokat szidnak, nem építészetileg van baj. A külföldi cégek felépítenek egy-egy gyönyörű piacot, egyre szaporodik a számuk. De nekik ez semmit nem jelent: ha már nem hoz eleget, otthagyják. At-