Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

ják Csikágónak, mert pont olyan gyorsan épült fel, mint az észak-amerikai nagyváros. Bevallom, én eddig másképp tudtam. A Keletiből nyugatra Thököly a Habsburgok ellen harcolt, Rákóczi pedig Thököly unokája volt, és ő szintén. Ez a harc különben még jóval később, a Kossuth téren is tartott, s csak igen sokára, valahol a Szabadság téren ért véget. Baross Gáborról mint a vasúti tarifarendszer kidolgozójáról külön megemlékezik a szpíker. A Keletitől megtudom, hogy ez Budapest főpályaudvara, ahonnan nyugat felé mennek a vonatok. A Grand Hotel Hungáriáról is szó esik: ez a város legnagyobb szállodája, ezren tudnak benne aludni. Csak ki ne nyissák az ablakot. Wuppertal is szép... Elhajtunk a Nemzeti Színház hűlt helye mellett, az EMKE jól látszik, a Maximot viszont eltakarja a programban egyáltalán nem szereplő Burger King. Jól megnézzük első kórházunkat, a Rókust, az Uránia mozivá züllesztett Alhambra mulatót, a Ferenciek templomát, aztán ráhajtunk a Sissyről elnevezett Erzsébet hídra. Jobbra az isteni panoráma; egy kicsit mindig elszorul a torkom, ha meglátom. Figyelem a többieket, rájuk hogy hat, de semmi különös. Wuppertal is biztos szép. Szemben szegény Gellért püspök a vízesés tragikus útját szimbolizálja. A szöggel kivert hordónak, amiben legurítottuk, viszont hál istennek már van némi hatása. Szögek kellenek ide. (Kláritól egyébként megtudtam, hogy vannak, akiket még a szadi sem izgat eléggé. Főleg az olaszok és a spanyolok ilyen közönyösek, legtöbbjük csak akkor jön lázba, amikor ráveti magát a szuvenírárusokra.) Utunk a világ legszebb szivattyúháza, a csinosan rendbetett Várkert kioszk felé és a szemmel láthatóan órákon belül széteső Ybl-bazár felé visz. Az egykori Ifjúsági Park láttán semmi más nem jut az ember eszébe, csak az iszonyú pusztulás, miközben a fülhallgatóban pompás pavilonokról és fenséges freskókról beszélnek. Skizofrénia. Felkaptatunk Hunyadi Jánoshoz, akiért delente a harang szól. A Várnegyeden éppen csak áthajtunk; persze jó lenne megmutatni a turistáknak - mondta a busz sofőrje később -, csak sajnos nem lehet. Van ilyen. A Dohány utcai zsinagógát is illene megmutatni, hiszen egyre több az izraeli látogató, akit érdekelne, de az eszeveszett forgalom miatt oda is képtelenség eljutni. A Gellért-hegy felé tartunk, amely