Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Előszó

tóriai kalandozásai, Draveczky Balázs gasztronómiai kutatásai, Jolsvai András és Bence Ottó tárcái ezért nem kerültek be a kötetbe. Legfeljebb felvillantani volt lehetőség olyan hosszú időn át futó sorozatok színeit, amelyekkel az olvasók egyébként éveken át, heti rendszerességgel találkozhattak. Kincses Károly és Szilágyi Sándor fotótörténeti sorozata, Daniss Győző sajtótörténeti kutakodásai, a Wittman fiúk étteremajánlója, a Megálló és a Lelőhely rovat vagy a rendkívül népszerű „ötujjas teszt" - Pesti Pál és Vidéky Fanni (Bárkay Tamás és Sándor Zünde) gonoszkodásai - is erre a sorsra jutottak. Igyekeztünk viszont mindazoktól közölni legalább egy-egy jellemző írást, akik szerzőként hosszabb időn át meghatározták a melléklet stílusát, témaválasztását. 1992. november 13-án vezető anyagában azt firtatta a Budapest-melléklet: „Elkészül-e az 1996-os világkiállításra az új metró". 2003. április 26-án így búcsúzott az olvasóktól: „Öregszik, fogy a főváros népessége". E két cím sok mindent elmond egy napilap hivatásáról és lehetőségeiről. A két dátum között eltelt több mint tíz év, megjelent több mint kétezer melléklet. A stáb, amely négy emberrel, egy falnak tolt tárgyalóasztalon kezdte el munkáját, időközben valódi, harmincfős szerkesztőséggé vált. Hogy mire jutottak, azt már csak önöknek van módjuk eldönteni. N. Kása Judit