Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)
Előszó
Előszó T íz és fél évet élt meg a Népszabadság Budapest-melléklete. Ha csak ezt a tényt nézzük, azt is mondhatjuk, kivételesen hosszú idő adatott neki a gyorsan változó napilapos világban. Más kérdés, hogy a megszűnés óta eltelt mintegy két és fél év azt is bebizonyította: űrt hagyott maga után, olyan hiányt, amely sok városlakónak még ma is fáj. Nem telik el hét, hogy régi olvasók ne kérdeznék, mikor indul újra az általuk annyira kedvelt Budapest. Jó volna e helyt megadni a választ - de sajnos nem tehetjük. Összegzésnek szánjuk tehát ezt az összeállítást. Igyekeztünk kötetbe rendezni a Népszabadság néhai Budapest-mellékletének legjavát: a legizgalmasabb riportokat, a legérdekesebb interjúkat, a legszebb tárcákat és elvégre az ember utólag már sok mindent megtehet — a legjobb híreket. Mindezt egy bő évtized legjellemzőbb budapesti fotográfiáival együtt kapja most kézbe az olvasó. 1992-ben két ok hívta életre a Népszabadság budapesti oldalait. Egyrészt a gazdasági racionalitás: világossá vált ugyanis, hogy a hirdetők egy része elegendőnek tartja, ha közleményei csak a lap fővárosi kiadásában jelennek meg, természetesen olcsóbban, mint ha az országos kiadásban is kinyomtatnák őket. Ehhez azonban szükség volt olyan oldalakra, amelyek kizárólag a második kiadásban voltak olvashatók. A másik ok azonban tartalmi volt: az országos napilapok ekkoriban, a kilencvenes évek elején szembesültek azzal, hogy a kerületi önkormányzati kiadványok, de még az ingyenes fővárosi reklámújságok is komoly konkurenciát jelentenek számukra a helyi hírekre mind inkább kíváncsi olvasók megnyerésében. Mivel önálló budapesti újság, tévé, rádió vagy éppen folyóirat akkoriban nem létezett, az országos napilapok mindegyike igyekezett megteremteni a maga fővárosi oldalát vagy mellékletét. A Népszabadság esetében ezt a tendenciát ráadásul erősítette az akkori többségi tulajdonos, a Bertelsman-csoporthoz tartozó Gruner+Jahr szándéka, hogy a lapot elsősorban a fővárosban erős orgánummá tegye. A vállalkozás sikere hamar bebizonyította, hogy egy ilyen „városi újság", a lap egyéb rovatai mellett önállóan létező „fővárosi szekció" életképes, sőt profitábilis lehet. Az 1992. november 13-án - egy pénteki napon - útjára induló melléklet még hetente kétszer, kedden és pénteken jelent meg, hat oldalon. Egy évre rá már önálló laptagban, nyolc oldalon nyomtatták ki a Bu-
