Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)
Amiről naponta beszéltünk
(Munkatársunktól) Utólag visszagondolva lehetséges, hogy a piaci ár töredékéért vásárolt egykori bérlakások nem is voltak annyira olcsók. Az új tulajdonos ugyanis a lakásával együtt kapott egy részt a lépcsőházból, a padlásból, a ház alatt húzódó csatornából is, s máris régóta húzódó konfliktusok kellős közepén találta magát. Korábban ugyanis az esőt áteresztő tető a felső lakó és az IKV „magánügyének" számított, a lakóközösség megalakulásával azonban ez is megváltozott. Kiderült ugyanis, hogy nem a felső lakó ázik be, hanem a ház, s ha valahol eltörik a vízcső, akkor az nem a szomszéd balszerencséje, hanem mindenkire tartozó, közös ügy. A bérlakások eladásáról szóló szerződések általában másfél oldalas formanyomtatványok. A szövegben van egy kétszavas kitétel, aminek sokan első olvasásra talán nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, holott ebben a két szóban éppen azt fogalmazták meg, hogy az önkormányzat a továbbiakban mindennemű kötelezettséget elhárít magától. Ez a két szó a következő szövegkörnyezetben szerepel: a vevő a lakást „megtekintett állapotban" vásárolja meg... Arról, hogy az eddig megalakult lakóközösségek milyen körülmények között működnek, mennyi pénzből gazdálkodnak, s milyen problémákkal kell megbirkózniuk, az önkormányzatoknak már nincs összegyűjtött információjuk. A főpolgármesteri hivatal lakásügyi osztályán is jobbára csak a panaszos leveket dokumentálják, bár az esetek többségében semmit nem tehetnek. A társasházak lakásai ugyanis öröklakások, azok minden gondja a tulajdonosra tattozik. Tipikus jelenség, hogy a leendő tulajdonos nem tudja, milyen állapotban van az az épület, amelyben lakást vásárol, összegzi Illés Istvánné ügyosztályvezető. A vásárlók nag)' része egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy mi az, amit megvesz. Igaz, egy korábbi rendelet előírja, hogy a házról készült műszaki dokumentációt át kell adni a lakóknak, meg kell mutatni, milyen állapotban van a tetőtér, a pince, a felvonó stb. Benne van a szerződésben, hogy az ingatlant a „megtekintett állapotban" adja át az önkormányzat. Ezzel együtt a vevők csak utólag döbbennek rá, hogy a látszólag kedvezményes vételár valójában nem is annyira kedvezményes. Annak, hogy egy épületben a piaci ár töredékéért lehetett lakást venni, alighanem nyomós oka volt. Csodák ugyanis nincsenek. Az ügyosztályvezető szerint a lakóközösségek tapasztalatlanok. Az alakulógyűlésen megállapítják, mennyi közös költséget kell fizetni, a társasház költségvetése azonban többnyire „alultervezett", a folyószámlán összegyűlt pénz elmegy a mindennapos kiadásokra.
