Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

Kétmillió alatt van a főváros lélekszáma A legdrasztikusabb csökkenést Pest belső kerületeiben regisztrálták Budapest lélekszáma a hatvanas-hetvenes évek fordulóján haladta meg a kétmilliót. Az elmúlt esztendőkben alig-alig jelent meg hír arról, hogy a főváros lakosainak száma ismét átlépte ezt a bűvös határt. Igaz, most visszaesésről volt szó. 1996. január elsején már csak 1 millió 907 ezer ember élt a városban, annyi, mint 1962-ben. A lélekszám csökkenéséről, annak okairól Kovács Tibor, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának főigazgatója elmondta, hogy általános tendencia a halandósági mutatók romlása. A statisztikus elmondta, hogy a népesség változása két tényezőtől függ: a természetes gyarapodástól (a születések és a halálozások számának különbségétől) és a vándorlási nyereségtől, illetve veszteségtől. Magyarországon 1988 óta csökken a születéskor várható élettartam. A legfrissebb, 1994-es adatok szerint hazánkban a férfiak 64,84 évig élnek átlagosan, míg a nők esetében ugyanez a mutató a 74,23 évet érné el. A budapesti statisztika a férfiak esetében valamivel kedvezőbb, hiszen a születéskor várható élettartam 66,8 év. Az 1994-ben született fővárosi nők a vidékiektől csekély mértékben elmaradó életpályára számíthattak, 74,1 évre. Altalános tendencia a halandósági mutatók romlása, ez a folyamat azonban különösen erőteljes a középkorúnál idősebb férfiak körében. Ennek oka az, hogy a társadalmi átalakulás során a férfiakat jobban megviselte állásuk, munkahelyük elvesztése vag)' akár csak annak lehetősége. Történt ez annak ellenére, hogy Magyarországra a kétkeresős családmodell jellemző. Jobban megvizsgálva azonban a helyzetet, jól látszik, hogy a férfiak vállaltak, vállalnak elsősorban pluszmunkákat, és a többletterheket is ők viselik. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szenvedélybetegségek - az alkoholizmus, a dohányzás - is gyakoribbak a férfiak körében. Az, hogy Budapesten a várható élettartam hosszabb, arra vezethető vissza, hogy ezek a szenvedélyek ritkábbak az országosnál magasabb iskolai végzettségű fővárosi lakosok között. A budapesti népesség demográfiai (tehát nem vándorlási) adatait vizsgálva kiderül, hogy a városra az elmúlt három és fél évtizedben - négy esztendőt leszámítva - a természetes fogyás voltjellemző. A születések száma először a hatvanas évek vége felé közelítette meg a halálozásokét. Ennek oka a GYES bevezetése, illetve az ezt megelőző intézkedéssorozat volt. Azt azonban megjegyezte Kovács Tibor, hogy a születésszám nem a nők termékenységének növekedése miatt emelkedett, hanem azért, mert terhességüket előbbre hozták a szülőképes korosztály tagjai. Az 1960 és 1969 közöt-