Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Amiről naponta beszéltünk

lomány minőségének. A lakások többségét a századforduló környékén építették, amikor az építők és a háztulajdonosok a bérleti díjbevételek növelése érdekében reprezentatív lakást és úgynevezett szegénylakást is építettek. A házakat két részre osztották. Az utcai fronton helyezték el a polgári lakásokat, fürdőszobával, tágas szobákkal, viszonylag igényes belső osztással. A hátsó frontra kerültek a sötét, kis alapterületű lakások, fürdőszoba és WC nélkül. A házak rekonstrukciója már a második világháború után felmerült, de nem volt rá pénz. Ez a rehabilitációs probléma azóta göngyölődik a városvezetők előtt. A lakásállomány nagy része tehát közepes vagy rossz minőségű, így a bérlők sem a tehetősebbek közül kerültek (kerülnek) ki. A háború utáni szocialista lakásrendszer sajátosságai miatt azonban nem alakult ki olyan mértékű társadalmi elkülönülés, mint a nyugat-európai városokban. A magáncseréken keresztül azonban ennek ellenére megindult egyfajta piaci mozgás. Akik megengedhették maguknak, azok hamarosan elköltöztek. Az ottmaradottak lassan homogenizálódnak, szokásrendszerük legalábbis hasonul, megindul a szegregáció. - Ennek a folyamatnak milyen következményei lehetnek? -A belső városrészek szegregációjának erős „külső gazdasági" hatása van, amiért a társadalomnak a későbbiekben fizetnie kell. A negatív hatások felerősödnek ezekben a negyedekben. Magasabb a munkanélküliek száma, nő a bűnözés, az iskolarendszert idomítani kell ehhez, szociális támogatási rendszert erősíteni stb. - Nem lehet kivédeni a szegregációt és ezzel negatív hatásait? -Aszegregációs ezt szeretném leszögezni - természetes szocializációs folyamat. - Ezt lehet befolyásolni, de megszüntetni nem. - Én úgy látom, hogy Budapesten még nem érte el a kritikus pontot ez az elkülönülési folyamat. A felmérések adatai ugyanis nem ezt mutatják. Persze, ha végigsétál a VIIÍ. kerületen, akkor azt tapasztalja, hogy igen szegény, és igen kétes foglalkozást űzők vannak az utcán. Ebbe az is beletartozik, hogy ezeken a részeken számos cigány család él, az életük nagyrészt az utcán zajlik, és mintegy „elfoglalják" a tereket. Nem jogi értelemben és nem erőszakosan, csak egyszerűen belakják. Azokat persze nem látja, akik dolgoznak vagy a lakásukban sokkal polgáribb módon foglalják el magukat. A szegregációs folyamatot felerősíti a piaci viszonyok kialakulása. Erre jó példa az V. kerület, ahol a lakások értéke hihetetlenül megnőtt, és az irodák szinte kiszorítják a lakókat. Az üzleti világ ugyanis hihetetlen csábításnak teszi ki az ott élőket, akik végül jórészt meg is válnak lakásaiktól. Az elmúlt négy évben kialakult a Center Business District. A pénz mindenféle ellenállást megtört. A szegregáció negatív hatásai nemcsak a belső kerületekben veszélyesek, hanem a külső lakótelepeken is. A belső területek átépítése,