Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Épül, fogy, olykor pedig omlik

Itt van Amerika! Ezen a heten került a videoforgalmazókhoz az amerikai független filmes, Kevin Smith rendkívül vicces munkája, a Shop Show. Műfaját tekintve szerelmi bohózat. Atlagamerikai fiatalok között, átlagamerikai helyszínen játszódik. Szórakoztató, ügyes dolgozat, és a sárga földig lecikizi mindkét kategóriát. Elsősorban a helyszínt, a fogyasztás palotáját, amelynek ajtaján belépve a szagát is élvezet beszippantani. A városon belüli várost, amely a Mennyei Jeruzsálem földi másaként kicsiben modellezi a világ szerkezetét és bonyolultságát. A Helyet, ahol szerelmet és csalódást, izgalmat és kalandot élhetni át. Ahol, ha egy kis szerencse ér, még életünk addigi kudarcosságán is egy csapásra változtathatunk. Az üzletközpontot tehát, ahol számos ígéret szerint a lehetőségek kinyílnak. Ugyanezen a héten nyitotta meg kapuját az első amerikai típusú üzletközpont Magyarországon. Szimbolikus helyen, szimbolikus funkcióval, a vörös Csepelnek felelő Váci út közepén. (A Duna Plazát létrehozó cég mellesleg Csepelre tetvezi következő ilyen, mail-típusú üzletközpontját.) Az efféle bevásárlóhely azért más, mert teljesebb a többinél. A városi lét sokkal többféle igényére kínál kielégülést. Nemcsak piac, áruház, hanem mozi, korcsolyapálya, vendéglő, söröző és a többi is szimbiózisban élhet irt. A mail-szisztéma lényege, hogy a különféle reklámokkal az üzletközpontba csábított polgárt a házon belül gyengéd késztetésekkel és rázuhanó információkkal vásárlásra bírják. Ezt a célt legjobban az olyan tértípus szolgálja, amely a shoppingolás édes érzését eredetileg körülvevő tér, azaz a városi utca látványára, fizikai viszonyaira emlékeztet. Fontos ezenkívül, hogy ez az utca mégis a természeti tértől rejtve, csupán két, legfeljebb három be- és kijárattal rendelkezzék; a már becsalogatott vevő „vesszen el" a házban - ha kijáratot keres is, távoztában újabb és újabb kísértéseknek legyen kitéve. A térszervezést pedig a lehető legtöbb bérletbe adható üzlethelyiség kialakítása, a boltok optimális megközelíthetőségének követelménye szabja meg. Földszintjével és két emeletével a Duna Plaza belseje is ezért néz ki úgy, mintha az Alcatraz fegyház folyosóit fosztották volna meg rácsaitól, komor falait pedig barátságos fürdőszoba-csempével dobták volna fel. A budai Vár királyi palotája és a Parlament után alighanem a harmadik legnagyobb fővárosi épület nem ház. Nem az, abban az értelemben, ahogy teszem azt az Andrássy út vagy a Nagykörút alapján egy budapesti ház elképzelhető. Funkciójából adódóan ez az épület befelé él. Falai mögött főként raktárak húzódnak meg. Gigantikus cipősdoboz tehát, amelyben, mint a gyermek fontos kacatjai, milliónyi tárgy sorakozik alaposan kigondolt rend szerint. Ez a doboz azonban valódi házak valódi városi közegébe telepítve áll. A tervező, Soproni Szabó Attila nem te-