Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)

Házak, utcák, terek, boltok, lakótelepek

bevételek után néztek. Az emeletenként kialakított nővérszobát bérlők­nek adták ki, később a tálalókat lakásokká építették át. Minden talpalatnyi helynek igyekeztek hasznát venni. A hajdani tulajdonosok közül sokan elköltöztek innen, de a lakásaikat nem adták el: ennek a háznak ma is híre van. Szüleiket, idős rokonaikat köl­töztették ide, többen pedig bérbe adták a garzonokat, amelyek közül sokat irodának rendeztek be, mondja Varga Péter közös képviselő, s közben mu­tatja a házat. A fűthető folyosóról szorosan egymás mellett nyílnak az apró lakások, a lépcsőfordulók egykor függönnyel, kerámiákkal, képekkel díszí­tett társalgóit ma raktárnak, néhol irodának használják, a földszinti tévé- és kártyaszobában pedig, ahol annak idején együtt nézték a Holdta szállást, ma egy cég dolgozik. Mégis, a tetőteraszra érve érezhető leginkább az idő múlása. Bár az antennaerdő mellett még ma is ott a csempézett napozó, és működik a két zuhanyozó, akad napozóágy és szék is, élénk fantázia kell ah­hoz, hogy az ember el tudja képzelni a hatvanas években idefent sütkérező, ételliften felküldött hűsítőt hötpölgető, harmincas-negyvenes éveiket ta­posó pestieket. Körbejárok a teraszon, gyönyörködöm a Gellért-hegyben, sorra veszem az idelátszó összes műemléket, kihajolva hallgatom a Damjanich utca távoli zaját. Egy mondat jár folyton a fejemben, a fent idézett Népszabad­ság-cikkből való: „A házat kísérleti jelleggel építette meg a 42-es számú Építőipari Vállalat, s a tervezők szerint az egyedül élők vagy gyermektelen családok számára ez a jövő lakása." 1995. június 16. N Kása Judit Faluház: nem falu, csak egy ház Több mint háromezren élnek Budapest legnagyobb társasházában Ugyan nem volt a legjelentősebb év, ami a rekordokat illeti, azért Mrs. Fran Phippsről, egy kanadai pilóta feleségéről feltétlenül szót kell ejteni, ő - a vi­lágon első nőként — ebben az esztendőben lépett az Északi-sarkra. Ugyan­ebben az évben jutott el az Apollo 15 holdexpedíció parancsnoka, Alfred M. Worden emberlakta helytől a legtávolabbra, pontosan 3596,4 kilométerre, és 1971-ben készítette el a világ legnagyobb (56 m magas, 411 m hosszú) függönyét a bolgár származású szobrász, Christo Javacheff. Kinek jutott vol­na eszébe mindezek mellett megemlékezni arról, hogy 1971-ben fejezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom