Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

VAHOT IMRE Budapesti kalauz (1864)

Budapesti kalauz (1864) VAHOTIMRE Vahot Imre útikönyve a barokk címoldalak bőbeszédűségével ajánlja magát: „Budapestikalauz vagyis: a magyar főváros mindenféle érdekesebb látnivalói, köz- és magánintézetei, egyletei, kereskedelmi, gyári, iparos, gazdászati, művészeti jelességei, legkedveltebb mulatóhelyei, - a híresb építészek, szobrászok, festészek, photographok, könyv- és kőnyomdászok, a szállodák, vendéglők, kávéházak, bor és sörcsarnokok, a szállítási, közlekedési eszkö­zök holléte, mindennemű kereskedelmi s iparos üzlet kezelőinek név- és czímtára; különös utasítással az újjáalakított budai Császárfürdő külön­féle fokú hévízcinek, gyógyforrásainak, s legkivált a hazánkban egyetlen természeti ásványos gőzfürdőjének cszélyes és sikeres használatára s a Császárfürdő kényelmeinek, bájos környékeinek, s az iker-fővárossali szo­ros összeköttetéséből származó előnyök élvezetére. A leghitelesebb forrá­sok és saját több évi tapasztalatai nyomán írta és kiadta Vahot Imre. Pest, 1864. Nyomatott Vodianer F-nél." Hogy miért éppen az irgalmasok tulajdonában lévő Császárfürdő cszé­lyes és sikeres használata kap ilyen kitüntető figyelmet, azt később maga a szerző magyarázza meg emlékirataiban: „...leírtam a budai Császárfürdőt s Budapest nevezetesebb látnivalóit, s ebből is sok példányt eladtam, s emel­lett a derék irgalmas szerzet és lelkes rendfőnöke, Vass Elezeár, s utóbb a haszonbérlők viszonzásul fürdői lakással tiszteltek meg. Az 1820-ban született Vahot Imre 19. századi irodalmunk egyik színes egyénisége és - Sándor bátyjával, a tébolydában meghalt költővel ellentét­ben - talpraesett (üzlet)ember volt. 1843-ban kiadta az Országgyűlési Altna­nath-Qt, majd több mint négy éven át szerkesztette a Pesti Divat/ap-ot (egy ideig Petőfi főnökeként). Színműveit, főleg vígjátékait sikerrel mutatta be a

Next

/
Oldalképek
Tartalom