Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)

által ezúttal még cl nem csábíttatva, előbb a csinos parkká alakított Jó­zsef-térre fordulunk, méhnek közepén gránit talapzaton József főherezeg-nádor szobra áll, mely a Pest és Buda körül elévül­hetlen érdemű férfiút a szent István-rend díszruhájába öltözve kolosszális nagyságban ábrázolja. Az érezművet Ilalbig János müncheni tanár mintázta és állította föl, öntését a müncheni (akkor még királyi) érczöntőde végezte. Leleplezése 1869. ápr. 25-én történt az egész udvar jelenlétében. Magassá­ga a talapzattal együtt 4 1/2 öl, a hozzá szükségelt érez 85 mázsát nyom, s a mintegy 40,000 frtra rúgó költségek a fővárosi polgárság adakozásaiból lő­nek fedezve. A szobrot jobb kéz felé hagyva átmegyünk a téren s az éjszaknak irányult Nádor utczát követjük a negyedik keresztutezáig, mely Fő-út nevet visel. Itt egy perezre megállapodva balra nézünk s egy pillantást vetünk az idén elkészült kolosszális Tüköry-házra, mely a főváros legpompásabb bérházai­nak egyike és Hauszmann építész műve. Utunk irányát azonban ezért el nem hagyván, csakhamar a Széchenyi-sétányra érünk, mehet gróf Széchenyi István 1846-ban un­dok mocsár helyén alapított; az első fát maga a grófnő ültette. A sétány kö­zepén jó vendéglő van. Az ültetvényen túl az 1 786-ban József császár által épített óriási terjedelmű Uj-épület egyik oldala (két számypavillon s a közéjek eső courtine) ter­jed. E nagy sárga kaszárnya több tágas udvart foglal magában, a legnagyobb­nak tériméje 9480 négyszögöl tehát 568 négyszögöllel nagyobb az Erzsé­bet-térnél. Az Uj-épület timiegei, melyek a Lipótvárosnak észak felé szük­ségelt természetes kiterjeszkedését gátolják, le fognak romboltatni és egé­szen új városrész fog helyükbe lépni. Ez iránt az alkudozások már folyamat­ban vannak. Most a sétány innenső oldalán végig megyünk az utolsó keresztutezáig (Három Korona utcza). Itt egy perezre megállapodunk, hogy a balra nyúló utczában szemünkbe ötlő, keskeny homlokzatú Strelisky-háznak szentel­jünk egy futó pillantást; e jó stylű épület Freund építész műve, a fölső eme­let freskói Lötz Károlytól valók s a photographiant vonatkoznak. Mi azon­ban jobbra a Három Korona utczába fordulunk, mely csakhamar a Lipót-templomhoz vezet. Ezen hatalmas arányokban tervezett kupo­lás építményhez az 1849-ben összelődözött régi kis lipótvárosi templom helyén 1851-ben fogtak Iliid József építész tervei szerint, kinek halála után a munkálatok vezetését Ybl vette át, ki a terven is jelentékenyen változta­tott. Iliid kupolája csak 9 öl 2 láb átmérőjű volt, Ybl-é pedig 11 öl 3 láb lesz és négy kápolna közé esik, miáltal szilárdsága tetemesen nyer. A kupola csúcsa 300 lábnyira lesz a kövezet fölött. Az építés pénzhiányból csak igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom