Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)

zó borház következik (Ybl). A palota belső berendezésében főúri pompa és mívelt ízlés párosulnak; van benne sok értékes modern festmény is, melyek közül különösen említésre méltók: Meissonnier „németalföldi zászlósa", Gérőme „kakasviadala", Isabey „franczia falusi vendéglője", Achenbach Oswald tói több nápolyi tájkép, Pettenkofen több magyar tájképe (ezek közt a híres „szolnoki vásár" is), Iloguet tengeri tájképei, Szoldaties jeles madonnája, stb. A bejáró egyik falán Lötz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjait festé, a vestibule plafondján pedig középen a hórákat s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Limát viaszfestésben. A főlépcső igen szép bronze-rácsozata Schröffel műve, kinek egyáltalán a belső berendezés körül sok érdeme van. Ugyanazon sorban tovább menve az 1858-ban Ybl által épült Nemzeti Lovagdát látjuk, azután az új Eszterházy-palotát (építette Baumgarten bécsi építész.) s az uteza másik sarkán elérjük a nemes ízlése által igen jó hatású gróf Festetics György-féle palotát, mely szintén Ybl Miklós műve. Az evvel szemközti sarokház gróf Dégenfeldé és Ybl-tői való. Itt balra a főhg. Sándor-utezába térünk, hol a megint csak Ybl építette renaissanee-modorú Országház előtt elhaladván csakhamar ismét kiérünk az Országútra, melyet jobb felé követünk. Itt előbb az állatgyógy-intézetet érjük el, majd az evvel tőszomszéd úgynevezett régi füvészkertben álló s Wagner építőmester által újonnan épült vegytani intézetet, mely a tudomány mai állása szerint lehető Iegezélszerűbben van berendezve. (Igazgatója Than Károly egyetemi vegytanár.) Akerri telken szándékoznak építeni az új egyetemet is. Még néhány lépés s elértük azon kereszturat, hol jobbról a széles Kerepesi út, balról az elegáns Hatvani uteza végződnek az Országúton. Mi a sarokháznál (mely a Nemzeti Színház tulajdona s mely helyett nemsokára új ház fog épülni) jobbra fordulunk, de ezúttal csak a második épületig megyünk, mely a Nemzeti Színház. A nemzeti múzsa e temploma 1840-ben épült hg. Grassalkovich által ajándékozott telken Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei szerint. Építkezési modora a nagyszerűtől éppen annyira van mint a széptől; látszik rajta, hogy csak bajlékért esengett akkor még a magyar dráma, bármi szerény legyen az. Kívül egyszerű előcsarnok van, mely előtt parányi kertecskében id. Lendvay Márton jeles színészünk éppen nem jeles (horgany öntetű) szobra áll, melynek helyén annakelőtte Katona József még jelesebb költőnk még kevésbé jeles (ugyancsak horgany öntésű) szobra állt. Az épület homlokzatán egy fülkében Megyeri szerényke mellszobra. A színház foyer-ja dóriai oszlopokkal bír, de a mai kor igényeinek meg nem felel: a nézőtér pár év óra kék és fehér színekben van díszítve.