Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)
„V. Ferdinánd király országlása alatt gróf Széchenyi Istvánban támadt a gondolat, Buda és Fest városokat összekapcsolni, s a nagy hazafi ezen óriási mű kivitelére báró Sina Györggyel egyesült, ki is József főherezeg Magyarország nádora mint az országos küldöttség elnökével az 1840: XXXIX. törvényczikk által helybenhagyott szerződést kötvén, annak alapján még báró Rothschild Salamon és Kapriorai Wodiáner Sámuel József csatlakoztak a vállalathoz. Az építmény Ticrney Clark Vilmos angol mérnök által tíz év alatt vitetett véghez s a híd 1849. nov. 21-én adatott át a nyilvános közlekedésnek. Isten áldása lengjen a művön és alapítóinak emlékezete éljen e hazánkban." 1870-ben a híd 7 millió frtért a kormány birtokába ment át és szóban volt, hogy a vételár törlesztése után a hídvám eltöröltessék, de e szándék valósulása azóta ismét kérdésessé vált. (A mostani hídvám: gyalognak 2 kr„, egylovas kocsinak 14 kr., kétlovasnak 21 kr. Pestről Budára a híd jobb oldali, Budáról Pestre bal oldali járdáját használják.) A hídtól jobbra-balra költséges dísszel épült parti raktárak nyúlnak el szép vasrácsozattal, öntöttvas kapuzatokkal s a Duna-gőzhajózási társulat két hivatali épületével, melyek átlátszó lapú órákkal vannak ellátva. (Építőjük Reitter Ferencz.) Jobb két felé a teret az Akadémia palotájának pompás olasz renaissance-ízlésű homlokzata szegi be. E gazdagon díszített monumentális épülettel szemközt, a tér túlsó oldalán a kereskedelmi testület épületének oszlopcsarnokkal elevenített tekintélyes kétemeletű homlokzatát látjuk. Ezen épület 1827-30 között Flild József pesti építész által emeltetett s ezelőtt igen sokáig a pesti tőzsde és a pesti Lloyd-társulat székhelye is volt, melyek azonban nemrég saját dunaparti új házukba költöztek át. A Lloyd által használt helyiségekben azóta a Deák-kör tanyázik. Az első emeletnek a tér felé néző nagy terme is van, mely annakelőtte bálok és hangversenyek rendezésére szokott használtatni. A Dunával szemben levő házsorban látjuk: az » István foherezeghez« czímzett szállodát, (építette Zittcrbarth), aztán az »Europa« szállodát, melyet Iliid igen nemes arányokban épített, (a szomszéd épülettel csak tavaly Ion egyesítve, az egész összhangjának kárára). Első emeletében díszes nagy báli terem van tekintélyes műmárvány oszlopokkal és Casagrande által vésett domborművekkel. Éppen a híd irányában a hajdan két-, most háromemeletes Nákó-ház áll, építette Iliid, átalakította Bucher, (most a franco-magyar banké), lejjebb a hg. Koburg ház s a Hild építette Diana-fürdő. Mindezen épületek arányai igen szépek s udvaraikban elég jó szobrokkal díszített kutak állanak, a Diana-fürdő kapujánál kétoldalt Apolló és Mi-