Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

HEVESI LAJOS Budapest és környéke (1873)

Ez idő tájt lett szúk érdeklődési körének Budapest ekkor még pangó művészeti élete, így Hevesi 1875-ben a pesti Kávéforrás kávéházból áttette székhelyét a bécsi kávéházakba. Haláláig ott is maradt. Természetesen Bécsben is újságíró volt, a művészeti és kulturális élet hű krónikása, jó harminc éven át. Közben számtalan novellát, útirajzot, művészettörténeti tanulmányt írt, jórészt németül. Érdeklődése egyre inkább a képző- és iparművészet felé fordult, nyitott és az újdonságok iránt fogékony szelleme (és tolla) hatékonyan támogatta az új, modern művészeti mozgalmakat. Közben a múltról sem feledkezett meg, elsőként dolgozta fel rendszeresen a 19. századi osztrák művészet történetét. Amikor testét halálos betegség támadta meg, ez az örök kíváncsi és tevékeny szellem nem várta meg, hogy a kór legyőzze: 1910. február 27-én önkezével vetett véget életének. Fodor Béla Összeállításunkban Hevesi útikönyvéből egy néhány napos város nézés i tervet, majd egy kicsit részletesebben Best bemutatását közöljük. Eelvillantva ezzel a város korabeli utcaképét, közintézményeit, nevesebb épületeit, látványosságait, egyben ízelítőt is adva Hevesi stílusából, amely, sok kortársáéval ellentétben, napjainkban is élvezhető. Időfölosztás Hogy Budapest megtekintésére mennyi időt kell szánni, az természetesen igen különböző tényezőktől függ. Az időjárás, az utazó hangulata, a különböző nevezetességek iránt benne ébredt érdeklődés, tartózkodásának netaláni különös czéljai stb. erre nézve irányadók. Felületes benyomás megszerzésére 2-5 nap talán elegendő, ha föltételezzük, hogy mindig jó idő van s az utazó fáradhatatlansága e próbát ki tudja állni. Kétnapos tartózkodásra a néznivalókat talán következőleg lehetne elosztani: Első nap: Délelőtt a Nemzeti Múzeum, különösen a képtár, régiségtár és néprajzi gyűjtemény megtekintése, mi bármi futólagosan eszközölve déli 1 óráig mindenesetre eltart. Délután sétakocsizás a városon keresztül, úgy intézve, hogy a kiválóbb építkezések legalább kívülről megtekinthetők legyenek, 4 óra felé gőzhajón a Margitszigetre, melyet 6 órakor elhagyván a sietős tourista gőzhajón egyenesen a Gellérthegy alá rándul, melyre kis félóra alatt fölsétálva a naplenyugtakor különösen bájos kilátást élvezheti. On-