Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

DR. MÁTÉKA BÉLA Filléres Budapesti Kalauz (1933)

A dolomitsziklákból álló Gellérthegy a középkor egyszerű népének képzeletében sok barlangja révén bűbájos boszorkányok tanyája volt. Azt tartották, hogy ezek éjfélkor seprűnyélen lovagolva, a sziklás hegytetőn összegyülekeznek és megbeszélik vészes vinnyogással, hogy kit fognak megrontani, elbűvölni, beteggé tenni. A tévhit sokáig tartott és kivégeztek szerencsétlen nőket, akikről azt hitték, hogy a nekik tulajdonított természet fölötti erőket gonoszságra használják fel, noha Kálmán király már a XI. század végén törvényt hozott a nemlétező boszorkányok ügyében. A Gellérthegy északi lejtőjén terül a régi Budaegyikleghangulatosabbrésze, a Tabán. „Tabán" törökül talpat jelent, valószínűen a hegy lábát, talpát. Hangulatos utcák a Virág Benedek-utca, a Kereszt-utca. A festői Hadnagy-utcában még régi háremablakos házak is láthatók. A Fehérsas-téren ma is áll az a kőoszlop, a pellengér, ahová a bűnösöket, tolvajokat, csak) vásári árusokat kikötötték. A Tabánban és környékén híres budai kiskorcsmák vannak, mint az Albecker, a Kakuk, feljebb a Krisztina-tér közelében a Zöldfa, a Hoffmann stb. Többnapos itt tartózkodásnál, vagy ha autóval tesszük meg a körsétát, mindenesetre ajánlatos a Tabán néhány régi utcájának űtba-ej tése. A mai Rácfürdő (most Szent Imre fürdő) helyén állott Mátyás király kedvenc fürdője s egészen idáig terjedt márványszobroktól, kis halastavaktól díszes királyi kertje, amely a török idők alatt teljesen elpusztult. A Gellérthegy lábánál épült Rudas-fürdő boltozatos gőzfürdője még a török Sokoli Mustafa idejéből (1556) való. Az Frzsébet hídfőnél található a csak nemrégen felfedezett Hungária-gyógyforrás, hatása a karlsbadi vizekkel vetekszik gyomor-, vese-, májbajok stb. ellen.