Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

DR. MÁTÉKA BÉLA Filléres Budapesti Kalauz (1933)

A mostani fürdőpalota helyén állott régi Sáros-fürdőben Bismarck is gyógyíttatta magát. Az első emelet Zanderterme, vízgyógyintézete, a pneumatikus légkamrák a legmodernebb gyógyeljárásokra vannak berendezve. Mindezt a szállóval együtt a székesfőváros építtette, berendezte s ma is maga adminisztrálja. A szálló gyönyörű kertje nyáron egyik kedvelt üdülőhelye a pestieknek spompás hullámfürdőjepezsgőéletszínhelye. A szinte 1 méteres hullámokat gépek varázsolják elő; vígságtól, kacagástól visszhangzik nyáron a fürdő terrasza, amely a délutáni 5 órai tea keretében kedvelt tánchely is, este pedig választékos közönség jön itt össze hűs levegőt színi, táncolni, szórakozni. Körsétánk közben most a Gellérthegyhez érkezünk. // kelet felé tekintő sziklatömb a magyarság szimbóluma is lehetne, e/mint a nyílt síkság felé fordul és az onnan várható minden veszéllyel szemben sziklaszilárd ellenállással dacol. A hegy Szent Gellért püspökről kapta nevét, aki mártírhalálával pecsételte meg a magyar nemzet megtérését a keresztény hitre. Emlékét hatalmas szobormű örökíti meg a hegy keleti lejtőjén. A püspök ércbe öntött alakja a keresztet szent ihlettel tartja fel a magasba, kelet felé. Szent Gellért előkelő olasz család sarja volt s előbb a velencei St. Giorgo Maggiore kolostorban élt szerzetesként. A keresztes háborúk idején hajótörést szenvedett a dalmát partokon s ott egy magyar apát rábeszélte, hogy Magyarországra jöjjön téríteni. Itt azután Szent István idejében ténylegjelentékeny részt is vett a pogány magyarok megtérítésében, iskolákat alapított, templomokat emelt. A térítés azonban nehezen ment, a magyarok újra és újra a pogány hithez szítottak s amint egyszer a püspök több püspöktársával egyik útjáról Pest felé jött, Vatha pogányai megtámadták s a csak keresztjével védekező püspökeit felcipelték a mostani (jeliérthegyre s onnan egy kétkerekű kocsihoz kötözve, a Dunába taszították, fejét egy kövön összetörték s erről a kőről a krónikás szerint a Duna vize sem tudta a vért lemosni többé. Autóval pár perc alatt, gyalog 15-20 perc alatt felérhetünk a hegy tetején épült Citadellához, ahonnan a fővárosnak csodásan romantikus panorámája tárul a néző felé s az kivált a közeli Kioszk-vendéglő terraszáról este a kivilágított fővárosra felejthetetlen látvány, amiért érdemes ide külön is feljönni. A láthatáron sejtelmes sötét szalagként kígyózik végig a Duna, amelynek partjait a lámpák aranyláncsorai szegélyezik s a hidak csillogó ívei kötik össze a messze kiterjedt város fénytengerében. Érdemes megjegyezni, hogy a Citadella helyén 1815-tól 1849-ig az egyetemi csillagvizsgáló állott s a mostani Citadella nem a város védelméért épült, hanem azt az osztrák abszolutisztikus kormány építtette Kasselik Ferenccel 1851-ben a szabadságharc leverése után, a város feletti uralmának biztosítása céljából.