Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).

DR. MÁTÉKA BÉLA Filléres Budapesti Kalauz (1933)

A legszebb kilátások a svábhegyi Széchenyi-kilátótól, a svábhegyi Szana­tórium tornyáról, a Jánoshegyről, a Kis-Hárshegyről, a Guggerhegyről, a Ró­zsadombról (szép kilátás az Apostol-utcai kápolnától és az Áfonya-utca vé­gén levő új kilátótoronytól) és a Hármashatárhegyről nyílnak. Aki hosszabb ideig tartózkodik Budapesten, az jól teszi, ha ezek közül többet is felkeres, mert mindegyik a főváros szépségeinek más-más változatait tárja fel. A Hármashatárhegyre legajánlatosabb autóval vagy autocarral felmenni, a Rózsadombra vagy a Guggerhegyre (utóbbira a Hadaprőd-utcától vagy a Páfrány- és Szalonka-utcán át) kisebb séta keretében is eljuthatunk. A Szent Gellért-gyógyfürdő a külföldiek egybehangzó véleménye szerint is párját ritkító fényes fürdő­palota. Megtekinthető egész nap díjtalanul, a gőzfürdő este 6 óráig. Az im­pozáns épület külseje kissé a modern német építészet tömör formáira em­lékeztet, noha külső és belső díszítésében lehetőleg magyar motívumokat használ s kupoláival keleties hatást is igyekszik elérni. Utal ez arra is, hogy a török időkben állott már itt egy pompás fürdő, az Aga fürdője, a szüzek fürdőjével, ahol a hagyomány szerint a budai pasák háremei részére szépséges fiatal szüzeket őriztek. A fürdő vizének csodatevő hatása azonban még tégebbi hagyomá­nyokra vezethető vissza. A most művésziesen kegyhellyé átalakított Gellért­hegyi barlangban et néphit szerint egykor egy Iván nevű szentéletű remete lakott, aki a hozzá tanácsért zarándok/ó betegeket a barlang alatt elterülő sáros tóba utasította gyógyulást keresni'. Ezen a helyen épült fel a régi Sáros-fürdő, végül napjaink­ban a Szent Gellért gyógyfürdő palotája. A gyógyszállóba belépve fényes hall fogad; magyaros tulipándíszű sárga márványoszlopok tartják a keletiesen tarka tetőzetet. Az első emeleten vannak a fényűzéssel kiállított nyilvános helyiségek, a drága keményfa-be­rendezésű olvasó, a renaissance stílusú zeneterem stb. s a nagy fogadó ball, ahol a székesfőváros által adott nagy estélyeken a vendégeket fogadják. ­Fénypontja az épületnek a fürdőhall, amelyet magyar motivumú, de bizánci jellegű mozaikok, színdús, a többi között Buda hunvezér halálát ábrázoló üvegfestmények, márványoszlopok s Huszár szép Vénus-szobra.díszítenek. A férfi és női termálfürdők türkizkék majolika medencéi a keletnek minden fantasztikus fürdőpompáját megvalósítják. A fürdő iszaptartalmú radioaktiv vize valóságos cso­daforrása a budai hegyeknek, reuma, köszvény, ischiasz, ideges bántalmak el­len szinte páratlan gyógyhatással, csakúgy, mint a többi budai fürdőké is, amelyek hivatottak Budát a köszvényesek és csúzosak valóságos Mekkájává avatni. A fürdő forrásai naponként 2,600.000 liter forrásvizet szolgáltatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom