Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)
KASARDA, JOHN D A város ahol emberek élnek és dolgoznak: változó városok és elnyomorodó városnegyedek
A táblázatok alsó harmadában az egész térség faji/etnikai összetételére jellemző százalékarányokat tüntettük fel. Az adatok alapján a különösen szegény negyedek lakosságának 57,3 százalékát afro-amerikaiak, 23,8 százalékát latin-amerikaiak és 15,5 százalékát nem latin-amerikai fehérek tették ki 1990-ben. A 100 százalékból hiányzó, fennmaradó néhány százalék „más" fajokat takar (főleg ázsiaiakat és a csendes-óceáni szigetekről származókat). A különösen szegény vagy elnyomorodott övezeti besorolásba eső övezetek számának és arányának a növekedését (ld. 2. táblázat) tükrözi a 4A táblázat, amely az ezekben a térségekben lakók számának és arányának alakulását mutatja az 1980-as években. A4A táblázat első felében azt látjuk, hogy az 1970-es és 1980-as években az összes faji/etnikai csoport esetében viszonylag kitartó visszaesés tapasztalható a különösen szegény térségek számát és koncentrációját illetően. Az elnyomorodott térségek esetében viszont ez már nem mondható el. A 4B táblázatból kitűnik, hogy a város összlakosságának és valamennyi, az elnyomorodott övezetekben lakó faji/etnikai csoportnak a növekedése és koncentrációja az 1970-es években jelentősen meghaladta az 1980-as évekét. Ez különösen a latin-amerikaiak és az afro-amerikaiak esetére igaz, akiknek gyakorlatilag semmiféle koncentrációja nem muratható ki az elnyomorodott területeken. A két táblázat alsó harmadából a térségek lakosságának faji/etnikai keveredését illetően az tűnik ki, hogy 1970-1980 között a nem latin fehérek aránya jelentéktelen mértékben nőtt a különösen szegény és az elnyomorodott területeken. Az afro-amerikaiak aránya ugyanakkor csökkent, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a különösen szegény és az elnyomorodott területeken a latinok abszolút létszáma növekedett. De azért a nem latin afro-amerikaiak a több mint kétharmados arányukkal még 1990-ben is listavezetők a 100 város elnyomorodott övezeteiben. A szegény populáció A következő részben a városi lakosság legszegényebb rétegét vizsgáljuk meg, egyrészt az 1980-1990 közötti évtizedben végbement folyamatok, a szegény népesség növekedése és területi koncentrációja, másrészt a legfrissebb trendek szempontjából. Az 5. táblázat a szegény lakosság összlétszámát és koncentrációja mértékét tünteti fel a 100 város szegény és elnyomorodott övezeteiben. A harmadik sorban közölt adatokból például kitűnik, hogy a 100 város szegénységben élő 7 542 479 városlakója közül 1970-ben 1 240 855 (16,5 százalék)
