Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MŰVEKRE VÁRVA - MOLNÁR GÁL PÉTER A sültgalambra váró város

Mihez fog, aki idehozza? Hol kezdi el? És mi lesz a vege: neki és a milliárdjának? A tél vége még el se múlott és Molnár Ferenc Genfből megtért közénk. Az arcán az ifjúság, amelyet magával vitt. A holmija közt sok szép könyv, néhány válogatott apró szobor, egy-két kép is és kézírásban egy kész regény: Az éhes város." {Budapesti Napló, 1901. május 12.) Dr. Neumann Mór orvosdoktor az ifjú újdondászt — fiát — a József körút 83-ból átköltözteti jogot tanulni Genfbe, az Avenue de Florrisard 12. második emeletére, Reverchon tanár féleségének, Mme Constance-nak a panziójába. A joghallgató ott írja a pesti regényt. Svájcnyi távolságból világosabban rálátni Pestre. Azután elunja Genfet. Párizsba szökik barátjához, Fciks Jenőhöz, aki a Rue Jacobon lévő Hotel Jacob ötödik emeletén lakik. Beveszi magát Molnár a szállócskába, hogy befejezze Az éhes várost, a székesfőváros gunyoros krónikáját, a szarkasztikus pannót, ahol ezermilliónyi pénz bolondítja meg a rendkívül józanokat, letérít az erény útjáról, szemérmetlen tolakvásokra késztet úri embereket, akik képesek lesznek pénzétvágyukban a kaszinó becsületbíróságán olyasmiket állítani, amikről mindenki tudja, hogy nagy, kövér valótlanság. 23 esztendős Molnár a regény megjelentékor. Korához mérten érett írás. Fiatalságához képest öregesen rezignált. 23 éves lapszerkesztők irodalmi becsvágyukban inkább romantikus lovagdrámát írnak versben, öt felvonásban, nem pedig moralizáló társadalmi körképet. Amikor megjelenik, 23. Amikor írja, 17-18. 1895-96-ban jurátus a genfi egyetemen. Hazautazik az elkészült kézirattal. Sohasem megy vissza az egyetemre. Sohasem fejezi be tanulmányait. Nincs mit tanulnia. 1897-ben beindul a Budapesti Napló a Pesti Naplóból kivált erőkkel. Molnár a Pesti Napló volontőreként vonatozott Genfbe. Vissza már a Budapesti Naplóhoz jött munkatársnak, az Andrássy útra. Ugyanezen évben megnyílik a Vígszínház, Molnár későbbi színműveinek fészke. S ugyanebben az esztendőben kerül nyilvánosságra Nobel Alfréd 35 millió magyar koronát érő végrendelete. Az évente kiosztásra kerülő díj összege megbizsergeti a pesti kávéházi éhenkórászokat. Szeretnének kedvezményezettek lenni, részt kapni a fegyvergyáros vagyonának kamataiból. Budapest kitartóan várakozó város. 1901-ben már évtizedek óta vár jószerencséjére. Előbb Petőfit várja vissza Segesvárról — és a túlvilágról. Kossuthot várja Turinból, de csak a hamvai jönnek haza, meg Ferenc fia. Várják azután a jobbra fordultat, a csudát, a sültgalambot. Molnár regényének látszathőse Orsovai Pál, „teljesen jelentéktelen figura. Olyan rendes Váci utcai és Andrássy úti arc." Igazi hőse azonban maga a város. Orsovai csupán egy nulla a város összlakosságának létszámához képest. Nincs arca. Nincs pénze. Nincs műveltsége. Csak kellemetlen származása van — eredeti keresztneve Izidor, de genere Holländer —, van továbbá nagyzolási kedve és világirodalmi rokonsága. Lucien Rubempré, a Holland-Magyar Bank jellegtelen jcllemtelenje. Julien Sorel, a Váci utcai korzópromenádról.