Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MŰVEKRE VÁRVA - SÁRMÁNY ILONA Ecset által homályosan — Fővárosok és festőik

Hevesi is panaszkodik a város „látszólagos történelem nélküliségéről", a műemlékek, a történelmi fény hiányáról. Sokatmondó, hogy ez a kifinomult ízlésű esztéta, zseniális képelemző kritikus, aki meganynyi magával ragadó útleírást is publikált, milyennek írja le a nyolcvanas évek elejének Budáját, a Várhegyet. „Néhány lendületet nélkülöző torony és egy konvencionális Királyi palota visz némi hangsúlyt a vonalak vízszintes folyásába. Az ember kaszárnyára, hivatalokra és minisztériumokra gondol. Egyedül egy gótikus templom kórusán időzhet el némi érdeklődéssel a tekintet. A vár többi része kincstári és polgári próza. A nagyszerű re* 49 ncszánsz világ nyomtalanul eltűnt..." Az Óbudán akkoriban előkerült római Nemezis szobor meglehetősen borús eszmefuttatásra ihleti: a földben rejlett Végzet szobra mindig balszerencsét hozott e tájra... Azután mégis hangot vált, és a gyógyvizeket meg a budai borokat (!) kezdi dicsérni; a város páratlan megújulási képességét, a mélyből feltörő ellenállhatatlan energiáit, ahogy napról napra a jövőjét építi. „Csak az Újvilágban fejlődnek a városok ilyen hihetetlen gyorsasággal... A város fiziognómiájából valóban nem hiányzik a yankee-smartness, a talpraesett vállalkozó kedv, ami szívvel-lélekkel veti magát a nagyszerű technikai feladatokba, még mielőtt tudná, hogy valójában hogyan fogja őket megoldani."

50 Ez az optimista Amerika-párhuzam ezután vezérmotívuma lesz az esszének. A szerző lelkesen vezet végig az épülő, mo49. Hevesi, u. o., 355. old. so. Hevesi, u. o., 160. old. dern városon, bemutatja a készülő terveket is. Az 1885-ös Országos Iparkiállításra való lázas készülődés bizakodó szelleme árad soraiból. Ez a bizakodó jövőre-oricntáltság nem tartott valami soká. Már egy évtized múlva, a Millenniumra való készülődés közepette a múlt dicsőségének felidézése kerül előtérbe, a reprezentatív középületekkel kicsit az elveszett örökséget igyekeznek pótolni. A kamasz-nagyvárost 1883-ban, minden növekedési bajával egyetemben még nagyon sokan szerették. A városatyák sok mindenről igyekeztek gondoskodni, pótolni azt, aminek egy lassú, folyamatos fejlődés során spontánul kellett volna kialakulnia. Az ő érdemük volt egy városképsorozat életre hívása is. A Budapest Főváros Tanácsa mellett 1880-ban létrehozott Fővárosi Képzőművészeti Bizottság kezdeményezte 1883ban, hogy „a főváros szebb pontjait" olajfestményben örökítsék meg.

51 Sem a veduta-festés, sem az építészeti kép mint önálló zsáner nem volt elég népszerű műfaj ahhoz, hogy jelesebb festő magától is ehhez a témához nyúlt volna, vagy hogy magánmegrendelők adtak volna rá megbízást. A hiányzó budapesti látképek megfestésére kívánta a pályázat ösztönözni a festőket. A beérkezett vázlatok, illetve a később ezzel a pályázattal összefüggésben elkészült képek közül Molnár József (1821-1899) festménye, amely a Calvin teret ábrázolja, az egyik legmegnyerőbb veduta. A már idős mester a század első felére si. Gábor Eszter: Az 1884-85. évi budapesti látképpályázat. In.: Ars Hungorica. Bp., 1991/2.193-206. old.